Legionellózis

A legionellák által okozott humán megbetegedéseket összefoglaló néven legionellózisként emlegetik.

Két kórformája különíthető el:
– nem-pneumóniás forma: Pontiac-láz
– legionárius betegség

Pontiac-láz: egy-másfél nap lappangási idő után kevésbé súlyos, főleg influenzaszerű tünetekkel járó, többnyire néhány nap alatt spontán gyógyuló betegség. A Pontiac-láz tüdő érintettséggel nem jár, halálos kimenetelű megbetegedés nem ismert.  A betegség neve egy 1968-as járványra utal, amely során az Amerikai Egyesült Államok Michigan államában, Pontiac város egészségügyi hivatalában a dolgozók 95%-a és a látogatók, ügyfelek 24%-a megbetegedett.

A legionárius betegség fő tünete a tüdőgyulladás, amely magas lázzal és változatos extrapulmonális tünetekkel társulva gyakran életveszélyes állapotot okozhat. A betegség 2-10 napos lappangási idő után influenzaszerű tünetekkel kezdődik, majd 12-48 óra múlva hidegrázás, magas láz és fokozódó erősségű, száraz köhögés jelentkezik. A 2-3. naptól kezdődően a tüdőgyulladás tünetei dominálnak. A betegség nehézlégzéssel, tachypnoe-val, valamint központi idegrendszeri és gasztrointesztinális tünetekkel is járhat. A diagnózist komolyan megnehezíti, hogy a legionárius megbetegedést nehéz elkülöníteni egyéb pneumóniától.

Tünetek lehetnek: tüdőgyulladás, magas láz, hidegrázás, száraz köhögés, izomfájdalom, fejfájás, zavartság, hasmenés

Nagyon fontos tudni, hogy a legionárius betegség emberről emberre nem terjed!

Rizikócsoportok: A fertőzés elleni védekezésben a celluláris immunválasznak van jelentős szerepe. Így fokozott veszélynek kitettek a csökkent védekezőképességű, és az idült alapbetegségben szenvedő személyek. Veszélyeztetettek továbbá a krónikus obstruktív tüdőbetegségben, krónikus szív- és érrendszeri betegségben, vese- és májelégtelenségben, cukorbetegségben, daganatos betegségben és AIDS-ben szenvedők, valamint a csontvelő- és a szervtranszplantáltak továbbá az immunszupresszív kezelésben részesülő betegek (pl. magas dózisú szisztémás szteroiddal kezeltek).

Hajlamosító tényező az 50 év feletti életkor, a férfi nem, az erős dohányzás, az alkoholizmus, az intenzív osztályon történő kezelést igénylő, valamint a posztoperatív állapotok.

A Legionella-fajok tünetmentes fertőzést is okozhatnak. Ilyen esetben a tünetmentes betegből származó minták laboratóriumi vizsgálatával igazolható a Legionella-fertőzés. Becslések szerint a népesség átfertőzöttsége 1-16%, ez az arány feltehetőleg földrajzi területenként változik.

A European Legionnnaires’ Disease Surveillance Network (ELDSNet) szerint Európában a betegség incidenciája az egyes országokban 0 és 30/1 millió lakos között változik évente.

Európai Unióból, és Norvégiából 2015-ben 7000 esetet regisztráltak, a teljes incidencia 13,7/1 millió fő, letalitás 10,0 % volt. Az esetek döntő többségében kóroki ágensként a Legionella pneumophila fajt, annak is elsősorban az 1-es szerotípusát azonosították.

Magyarországon a legionellosis 1998 óta kötelezően jelentendő fertőző betegség. Hazánkból 2015-ben mindössze 58 esetet jelentettek (incidencia 5,9/1 millió fő), ami kb. harmada a legionárius betegség kockázatával komolyan számoló országok incidenciájának.

  • Kérdés: jelentősen aluldiagnosztizált és aluljelentett betegségről beszélünk?
  • Válasz: a számok ismeretében valóban erre következtethetünk, hisz Európa számos országával ellentétben a vizes rendszerek üzemeltetői gyakran nincsenek tisztában a legionellák előfordulásával és jelentőségével. Pontosan ez az oka, amiért gyakran kevéssé figyelnek az általuk működtetett rendszerekre, tehát nem hogy kevesebb, de inkább több baktérium jelenlétére számíthatunk a különböző vizes rendszerek esetében (természetesen tisztelet a kivételnek, mert bizony vannak igen pozitív példák és üzemeltetési gyakorlatok is). Nagy változást jelentett és fog jelenteni még nagy valószínűséggel a közeljövőben a legionárius betegség ismertségében az 2015. novemberében megjelent EMMI rendelet. 

Az alacsony esetszám ellenére a legionárius betegség azért is figyelemre méltó, mert igen magas a halálozási aránya mind az EU-ban, mind Magyarországon (magyarországi letalitás átlagosan 12,0 % volt 1998-2012, de pl. 2012-ben elérte a 35 %-ot).

Komoly nehézséget jelent, hogy a legionárius megbetegedés gyakorisága sem hazánkban, sem világviszonylatban sem becsülhető meg, mivel azt számos tényező befolyásolhatja, amely közül a legfontosabbak: diagnózis pontossága, mikrobiológiai vizsgálatok, jelentési rend és fegyelem, aktív surveillance hiánya.

A megbetegedés kockázatát együttesen befolyásoló tényezők: 
– a baktériumok jelenléte
– a legionellák szaporodásához alkalmas körülmények (pl. megfelelő hőmérséklet és nedvességtartalom)
– tápanyagforrások (pl. vízkő, rozsda, magasabb rendű szervezetek, szerves anyagok stb.)
– belélegezhető méretű vízcseppeket képező és terjesztő eszközök/berendezések (pl. zuhany, hűtőtorony, pezsgőmedence, azaz a kockázati közegek)
– a legionellával exponált személy egészségi állapota és fogékonysága.

Az expozíció helye szerint osztályozva az eseteket, megkülönböztethetünk
– utazással, illetve
– egészségügyi ellátással összefüggő esetet, valamint
– területen szerzett tüdőgyulladást.

Amennyiben attól tart, hogy esetleg legionárius betegségben szenved, keresse fel kezelőorvosát!

(forrás: http://www.oek.hu és http://www.ecdc.europa.eu)

Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.
Do NOT follow this link or you will be banned from the site!

Köszönjük a megkeresést!

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot és megbeszéljük a további lépéseket...