Legionellózis

A legionellák által okozott humán megbetegedéseket összefoglaló néven legionellózisként emlegetik.legionella okozta pneumonia

Két kórformája különíthető el:
– a nem-pneumóniás forma: Pontiac-láz
– legionárius betegség

Pontiac láz: egy-másfél nap lappangási idő után kevésbé súlyos, főleg influenzaszerű tünetekkel járó, többnyire néhány nap alatt spontán gyógyuló betegség. A Pontiac-láz tüdő érintettséggel nem jár, halálos kimenetelű megbetegedés nem ismert.  A betegség neve egy 1968-as járványra utal, amely során az Amerikai Egyesült Államok Michigan államában, Pontiac város egészségügyi hivatalában a dolgozók 95%-a és a látogatók, ügyfelek 24%-a megbetegedett.

A legionárius betegség fő tünete a tüdőgyulladás, amely magas lázzal és változatos extrapulmonális tünetekkel társulva gyakran életveszélyes állapotot okozhat. A betegség 2-10 napos lappangási idő után influenzaszerű tünetekkel kezdődik, majd 12-48 óra múlva hidegrázás, magas láz és fokozódó erősségű, száraz köhögés jelentkezik. A 2-3. naptól kezdődően a tüdőgyulladás tünetei dominálnak. A betegség járhat nehézlégzéssel, valamint tachypnoe-val. A legionárius betegség központi idegrendszeri és gasztrointesztinális tünetekkel is járhat. A diagnózist komolyan megnehezíti, hogy a legionárius megbetegedést nehéz elkülöníteni egyéb pneumóniától.

Tünetek lehetnek: tüdőgyulladás, magas láz, hidegrázás, száraz köhögés, izomfájdalom, fejfájás, zavartság, hasmenés

Nagyon fontos tudni, hogy a legionárius betegség emberről emberre nem terjed!

Rizikócsoportok: A fertőzés elleni védekezésben a celluláris immunválasznak van jelentős szerepe. Így fokozott veszélynek kitettek a csökkent védekezőképességű, és az idült alapbetegségben szenvedő személyek. Veszélyeztetettek továbbá a krónikus obstruktív tüdőbetegségben, krónikus szív- és érrendszeri betegségben, vese- és májelégtelenségben, cukorbetegségben, daganatos betegségben, AIDS-ben szenvedők, valamint a csontvelő- és szervtranszplantáltak továbbá immunszupresszív kezelésben részesülő betegek (pl. magas dózisú szisztémás szteroiddal kezeltek).

Hajlamosító tényező az 50 év feletti életkor, a férfi nem, az erős dohányzás, az alkoholizmus, az intenzív osztályon történő kezelést igénylő, valamint posztoperatív állapotok.

A Legionella-fajok tünetmentes fertőzést is okozhatnak. Ilyen esetben a tünetmentes betegből származó minták laboratóriumi vizsgálatával igazolható a Legionella-fertőzés. Becslések szerint a népesség átfertőzött- sége 1-16%, ez az arány feltehetőleg földrajzi területenként változik.

 

A European Legionnnaires’ Disease Surveillance Network (ELDSNet) szerint Európában a betegség incidenciája az egyes országokban 0 és 30/1 millió lakos között változik évente.

Európai Unióból, és Norvégiából 2015-ben 7000 esetet regisztráltak, a teljes incidencia 13,7/1 millió fő, letalitás 10,0 % volt. Az esetek döntő többségében kóroki ágensként a Legionella pneumophila fajt, annak is elsősorban 1-es szerotípusát azonosították.

Az esetek döntő többségében kóroki ágensként a Legionella pneumophila fajt, annak is elsősorban 1-es szerotípusát azonosították.

Magyarországon a legionellosis 1998 óta kötelezően jelentendő fertőző betegség. Hazánkból 2015-ben mindössze 58 esetet jelentettek (incidencia 5,9/1 millió fő), ami kb. harmada a legionárius betegség kockázatával komolyan számoló országok incidenciájának.

 

  • Kérdés: jelentősen aluldiagnosztizált és aluljelentett betegségről beszélünk?
  • Válasz: a számok ismeretében valóban erre következtethetünk, hisz Európa számos országával ellentétben a vizes rendszerek üzemeltetői gyakran nincsenek tisztában a legionellák előfordulásával és jelentőségével, így jellemzően kevéssé figyelnek az általuk működtetett rendszerekre, tehát nem hogy kevesebb, de inkább több baktérium jelenlétére számíthatunk a különböző vizes rendszerek esetében (természetesen tisztelet a kivételnek, mert bizony vannak igen pozitív példák és üzemeltetési gyakorlatok is). Nagy változást jelentett és fog jelenteni még nagy valószínűséggel a közeljövőben a legionárius betegség ismertségében az 2015. novemberében megjelent EMMI rendelet. 

Az alacsony esetszám ellenére a legionárius betegség azért is figyelemre méltó, mert igen magas a halálozási aránya mind az EU-ban, mind Magyarországon (magyarországi letalitás átlagosan 12,0 % volt 1998-2012, de pl. 2012-ben elérte a 35 %-ot).

Komoly nehézséget jelent, hogy a legionárius megbetegedés gyakorisága sem hazánkban, sem világviszonylatban sem becsülhető meg, mivel azt számos tényező befolyásolhatja, amely közül a legfontosabbak: diagnózis pontossága, mikrobiológiai vizsgálatok, jelentési rend és fegyelem, aktív surveillance hiánya.

A megbetegedés kockázatát együttesen befolyásoló tényezők: 
– a baktériumok jelenléte
– a legionellák szaporodásához alkalmas körülmények (pl. megfelelő hőmérséklet és nedvességtartalom)
– tápanyagforrások (pl. vízkő, rozsda, magasabb rendű szervezetek, szerves anyagok stb.)
– belélegezhető méretű vízcseppeket képező és terjesztő eszközök/berendezések (pl. zuhany, hűtőtorony, pezsgőmedence, azaz a kockázati közegek)
– a legionellával exponált személy egészségi állapota és fogékonysága.

Az expozíció helye szerint osztályozva az eseteket, megkülönböztethetünk
– utazással, illetve
– egészségügyi ellátással összefüggő esetet, valamint
– területen szerzett tüdőgyulladást.

Amennyiben attól tart, hogy esetleg legionárius betegségben szenved, keresse fel kezelőorvosát!

Kérjen árajánlatot!

Tegyen eleget Legionella-kockázatbecslési kötelezettségének!


(forrás: http://www.oek.hu és http://www.ecdc.europa.eu)

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!