Az a megtiszteltetés ért, hogy a mai napon megjelenő Egészségtudomány c. folyóirat közli a hazai kórházi vízrendszerek Legionella szennyezettségével foglalkozó tudományos cikk magyar fordítását. A „LEGIONELLA BAKTÉRIUM ELŐFORDULÁSA ÉS A LEGIONELLOSIS KOCKÁZATA A
Nagyon sok megkeresést kapunk azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy kell-e Airbnb vagy más hasonló „egyéb szálláshelynek” a 49/2015 (XI.6.) rendelet szerinti Legionella kockázatértékeléssel rendelkeznie. A válasz az, hogy IGEN, mert valamennyi szálláshely –
Az Országos Epidemiológiai Központ honlapján minden évben közzétette Magyarország járványügyi helyzetére vonatkozó statisztikái mellett a statisztikai adatok elemzését. Ez az elemzés nem csak a nyers adatokat tartalmazta, hanem segített az olvasó számára megérteni,
Szinte hagyomány szerűen számolunk be évről évre a legfrissebb legionárius betegséggel kapcsolatos statisztikákról. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) minden évben megjelenteti a két évvel korábbi időszak legionárius betegséggel kapcsolatos járványügyi adatait,
Miért született a rendelet? Miért kell egy újabb papír a fiókba? Európa legtöbb országában már a 2000-es évek elején volt valamiféle szabályozás a vizes rendszerek Legionella szennyezettségével kapcsolatban. Olyan szerencsés voltam, hogy részt
A Legionella kockázatértékelés elkészítésekor a leginkább sötétben, azt gondolom, a fan coilok ellenőrzése, kockázatának megbecslése esetén tapogatódznak a szakemberek. Miért gondolom így? Míg központi használati melegvízrendszerből vagy nedves hűtőtoronyból 1-2, de jellemzően általában
Annak ellenére, hogy a köznyelvben a legionellózis a légkondik betegségeként terjedt el, a valóságban a legnagyobb legionárius betegség járványok egyértelműen nedves hűtőtornyokhoz és pezsgőmedencékhez köthetők, a legtöbb sporadikus eset pedig nagy valószínűséggel használati
A mai napon jelent meg az ÁNTSZ honlapján a Nemzeti Közegészségügyi Központ a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról szóló 2019/2. sz. Módszertani
Szokásommal ellentétben most egy kicsit más témából hozok egy érdekességet, de természetesen megmaradok a baktériumoknál. Az RTL Klub híradójának 2018. december 18-i adása a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó Pál Csaba
A minap hoztam az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ legújabb statisztikáit a legionárius betegség előfordulási gyakoriságával kapcsolatban. A jelentés leírja, hogy 2016-ban is – az előző évekhez hasonlóan – négy ország (Franciaország, Németország,
Ismét a kezembe akadt egy érdekes összefoglaló tudományos munka, ún. review a neves Water Research folyóiratban a VBNC* legionellákról, azaz az olyan Legionella baktériumokról, amelyek életképesek ugyan, de tenyésztésbe nem vonhatók. A cikk
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ minden év nyarán jelenteti meg a két évvel korábbi időszak legionárius betegséggel kapcsolatos epidemiológiai adatait és statisztikáit. A 2018. évben tehát a a 2016-os év járványügyi adatait
Három oldalas cikkemet jelentette meg a neves Víz, gáz, fűtéstechnika Épületgépészeti Szaklap legújabb, 2018. októberi száma a Legionella baktériumról és az általa jelentett egészségkockázatról. A cikkben bemutatásra kerül a Legionella baktérium és az
2017 nyarán 1420 ember töltötte ki a kérdőívünket a Legionella baktériumról és az általa okozott legionárius (légiós) betegségről. A múlt héten beszámoltunk Önöknek arról, hogy kik töltötték ki a kérdőívet, most meg a
Már nagyon régóta kíváncsiak voltunk arra, hogy az emberek Magyarországon mennyire ismerik a legionárius betegséget, illetve ismerik-e egyáltalán és ha igen, mit gondolnak róla. Összeállítottunk emiatt egy nagyon rövid és egyszerű, összesen öt,
Az Országos Közegészségügyi Intézetben indult egy népegészségügyi program, amelynek egyik része az ivóvízzel az emberi szervezetbe jutó ólom vizsgálata. Az ivóvíz ólom tartalma a jogszabályok szerint legfeljebb 10 µg/l lehet. Az ólom egy
Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi van a vízhálózat belsejében, hogy kell azt elképzelni. Sok száz használati melegvíz-rendszerhez volt már szerencsém, de erősen használt HMV-csövet belülről még, bevallom, sosem láttam. A minap egy ismerősömhöz
Mind a helyszíni szemléken, mind a kockázatértékelési dokumentáció készítésekor nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy hálózati víz – legyen az ivóvíz, vagy használati melegvíz – esetében a kockázatkezelés elsődleges eszköze a víz hőmérsékletének megfelelő
A héten megjelent az ÁNTSZ és az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján is a Módszertani levél a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról c.
MSZ EN ISO 11731:2017. Vízminőség. Legionella megszámlálása (ISO 11731:2017) címmel jelent meg és 2017. december 1-je óta érvényes új Legionella szabvány (ICS: 07.100.20 Víz mikrobiológiája). A szabvány megrendelhető a Magyar Szabványügyi Testület honlapjáról. Az ISO 11731:2017 szabványról
