A legnagyobb legionárius betegség járványok a hűtőtornyok mellett a levegőztetett medencés fürdőkhöz, főleg pezsgőmedencékhez köthetők.
Nem megfelelő üzemeltetés esetén a medencés fürdőkben, főleg a levegőztetett, 30 °C-nál magasabb vizű medencékben, minden feltétel biztosított a legionellák elszaporodásához, többek között a biofilm kialakulására alkalmas felületek, pangás, hőmérséklet, tápanyag stb. Ugyanakkor a medencés fürdő eredetű legionárius megbetegedés kialakulásának kockázata alacsony, ha a medence megfelelően üzemeltetett, illetve fertőtlenített.
A wellness turizmus térhódításával egyre több szálláshelyen helyeznek különböző pezsgő- és élménymedencéket üzembe. Feltételezhetően ezek jelentik az utazás alatt az egyik legnagyobb kockázatot a legionellózis szempontjából. A pezsgőmedence (más néven „Jacuzzi”, ami valójában egy márkanév) olyan kád vagy kisebb medence, amelyben gyakran nagy kiáramlási sebességű vízsugárral vagy levegő-befúvással keverik a vizet. Mint a legtöbb medencés fürdőben, a pezsgőmedencékben sem cserélik le a vizet minden használat után, helyette vízvisszaforgatással működnek, azaz szűrést és vegyszeres kezelést alkalmaznak. A befúvásből eredő erőteljes keverés permetet vagy aeroszolt képez a víz felszíne felett. A fokozott aeroszol képződés mellett az élmény- és pezsgőmedencék esetében növeli a humánegészségügyi kockázatot a tény, hogy a medencevíz hőmérséklete egybeesik a legionellák hőmérséklet optimumával (30-42 °C). A pezsgőfürdők akkor is veszélyesek lehetnek, amikor azokat nem használják fürdőzők, hanem például csak kiállítási célból működtetik. Az eddig leírt legnagyobb legionárius betegség járványok közül több kiállítási pezsgőmedencékhez köthető.
Azok az örvényfürdők, amelyekben a vizet nagy kiáramlási sebességű vízsugárral vagy levegő-befúvással történő keverés mellett nem keringtetik, hanem minden egyes használat után leeresztik, valamint gondoskodnak a berendezés rendszeres fertőtlenítéséről, kisebb veszélyt jelentenek, mint a pezsgőfürdők.
Úszómedencékből is izoláltak már legionellákat, de még egyetlen esetben sem hozták összefüggésbe a baktériumot úszómedence eredetű megbetegedéssel. Az alacsonyabb vízhőmérséklet, az aeroszol képződés hiánya és a kisebb fajlagos terhelés miatt úszó-, ill. szauna merülő-medencék használatakor alacsonyabb a megbetegedés kockázata.
Rikán ugyan, de szülészeti medencék is hozhatók összefüggésbe megbetegedéssel.
——
A víz bakteriális szennyezettsége fokozza a medencés fürdőkben a biofilm-képződést, így a legionellák elszaporodásának kockázatát. A medencés fürdők gyakran magas ásványianyag-tartalmú vízzel, pl. termálvízzel, tápláltak. A műtárgyakra lerakódó vízkőrétegen fokozott a biofilm kialakulásának valószínűsége. Kockázatot jelent továbbá, ha a medencék töltése nem rendszeres, a tápvíz vezetésére szolgáló tömlőben a pangás miatt megnő a legionellák elszaporodásának esélye.
——-
Mivel a Legionella-kontamináció és az aeroszol képződési potenciál miatt a levegőztetett melegvizes medencék fokozott kockázatnak kitett vizes közegek, különösen nagy a megfelelő kialakítás, beszerelés, üzemeltetés, ellenőrzés jelentősége. A pezsgőmedencék esetében az adott térfogatra eső fürdőzők száma is igen magas. A levegőztető rendszer miatt pedig kimagaslóan nagy a vízzel érintkező felület. További nehézség, hogy a csőhálózatának egésze, vagy egy része nehezen elérhető és így nehézkes, a tisztítása, fertőtlenítése. A pangás, ill. a nagy műanyag felületek miatt a csövekben, ill. a rendszer egészében fokozott a biofilm képződés esélye. Külön probléma, hogy a légbefúvó rendszerbe fertőtlenítőszer gyakran nem jut el. A pezsgőmedencék egyes gépészeti elemei, mint a kiegyenlítő tartály, vagy a szűrőrendszer, egyáltalán nem, vagy csak nehezen hozzáférhetőek, így tisztításuk, fertőtlenítésük különösen nehéz.
Üzemeltetési elvárások a legionellák elszaporodásának megakadályozására (forrás: Európai Útmutató):
„A medencéket homokszűrőkkel vagy azonos hatékonyságú egyéb szűrőkkel kell felszerelni, és azokat legalább naponta visszamosással tisztítani kell. A ciklusidő (amennyi idő alatt a rendszer teljes víztérfogata körbekering a szűrőn át vissza a medencébe) 6 perc legyen. Papír vagy poliészter filtereket ne használjunk. A vízkezelést oxidáló hatású biociddel automatikusan és folyamatosan végezzük, ideálisan még a szűrő előtt adagolva a rendszerbe. Választható egy oxidáló hatású és egy vele kompatibilis nem oxidáló hatású biocid kombinációjának használata is. Kézi adagolást csak sürgősségi esetben alkalmazzunk.
Klórtartalmú fertőtlenítőszerrel 1-2 mg/l szabad aktív klór maradék koncentrációt kell fenntartani a pezsgőfürdő vizében. A szivattyúk és a fertőtlenítő rendszer napi 24 órában működjenek. Az aktív fertőtlenítőszer koncentrációt és a pH-értéket meg kell mérni a használat előtt, illetve használat közben kétóránként. A medence vizének mikrobiológiai ellenőrzésére havonta egyszer van szükség. Az eladásra szánt kiállított medencéket ugyanúgy kell kezelni, mint amiket fürdőzők használnak. A közösségi használatú pezsgőfürdőket a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően kell üzemeltetni és ellenőrizni.”
Kiegészítés: A vízmikrobiológiai vizsgálat lehetőség szerint történjék meg Legionella irányába is a rutin fürdővíz vizsgálati paraméterek mellett (E. coli, Staphylococcus a., összes coccus és Pseudomonas aeruginosa)
A vonatkozó jogszabály, a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről (nem tér ki a Legionella-vizsgálatra). A rendelet szerint „A mesterséges közfürdő vize minőségének – bakteriológiai szempontból történő – biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni.”
A 49/2015 (XI.6.) EMMI rendelet szerint fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentenek azon közforgalmú létesítménynek minősülő közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt. A rendelet 6. paragrafusának 4. pontja szerint szigorú monitoringkövetelmények is vonatkoznak ezen fürgőkre, a következők szerint: „a Legionella-csíraszám meghatározása érdekében a medence vízvizsgálatát havonta, a szűrt víz vizsgálatát negyedévente kell elvégezni. Három egymást követő, kimutatási határ alatti eredmény esetén a medencevíz-vizsgálat gyakorisága negyedévesre csökkenthető.”
A rendelet három kockázatkezelési szintet is definiál, úgymint figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szintek és meghatározza a hozzájuk tartozó szükséges intézkedéseket is.
Figyelmeztető szint: A Legionella-koncentráció egyszeri 100 TKE/l feletti eredménye (medencevíz). Szükséges intézkedés: Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése.
Beavatkozási szint: A Legionella-koncentráció ismételt 100 TKE/l feletti, vagy egyszeri 1000 TKE/l feletti eredménye (medencevíz/ szűrt víz). Szükséges intézkedés: Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás, szűrő után is; 20 m3 víztérfogatúnál kisebb medence tisztítása és fertőtlenítése.
Azonnali beavatkozási szint: A Legionella-koncentráció ismételt 1000 TKE/l feletti eredménye (medencevíz/szűrt víz. Szükséges intézkedés: Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali kockázatcsökkentő intézkedés*; Azonnali újramintázás, szűrő után is; Medence tisztítása és fertőtlenítése; Medence üzemeltetésének felfüggesztése a figyelmeztető szintet meg nem haladó vizsgálati eredmények eléréséig.
*: Az OKI módszertani levele alapján
fotók: www.itthon.hu