Medencés fürdők

www.itthon.huA legnagyobb legionárius betegség járványok a hűtőtornyok mellett a levegőztetett medencés fürdőkhöz, főleg pezsgőmedencékhez köthetők.

Nem megfelelő üzemeltetés esetén a medencés fürdőkben, főleg a levegőztetett, 30 °C-nál magasabb vizű medencékben, minden feltétel biztosított a legionellák elszaporodásához, többek között a biofilm kialakulására alkalmas felületek, pangás, hőmérséklet, tápanyag stb. Ugyanakkor a medencés fürdő eredetű legionárius megbetegedés kialakulásának kockázata alacsony, ha a medence megfelelően üzemeltetett, illetve fertőtlenített.

A wellness turizmus térhódításával egyre több szálláshelyen helyeznek különböző pezsgő- és élménymedencéket üzembe. Feltételezhetően ezek jelentik az utazás alatt az egyik legnagyobb kockázatot a legionellózis szempontjából. A pezsgőmedence (más néven „Jacuzzi”, ami valójában egy márkanév) olyan kád vagy kisebb medence, amelyben gyakran nagy kiáramlási sebességű vízsugárral vagy levegő-befúvással keverik a vizet. Mint a legtöbb medencés fürdőben, a pezsgőmedencékben sem cserélik le a vizet minden használat után, helyette vízvisszaforgatással működnek, azaz szűrést és vegyszeres kezelést alkalmaznak. A befúvásből eredő erőteljes keverés permetet vagy aeroszolt képez a víz felszíne felett. A fokozott aeroszol képződés mellett az élmény- és pezsgőmedencék esetében növeli a humánegészségügyi kockázatot a tény, hogy a medencevíz hőmérséklete egybeesik a legionellák hőmérséklet optimumával (30-42 °C). A pezsgőfürdők akkor is veszélyesek lehetnek, amikor azokat nem használják fürdőzők, hanem például csak kiállítási célból működtetik. Az eddig leírt legnagyobb legionárius betegség járványok közül több kiállítási pezsgőmedencékhez köthető.

716898_69170414Azok az örvényfürdők, amelyekben a vizet nagy kiáramlási sebességű vízsugárral vagy levegő-befúvással történő keverés mellett nem keringtetik, hanem minden egyes használat után leeresztik, valamint gondoskodnak a berendezés rendszeres fertőtlenítéséről, kisebb veszélyt jelentenek, mint a pezsgőfürdők.

Úszómedencékből is izoláltak már legionellákat, de még egyetlen esetben sem hozták összefüggésbe a baktériumot úszómedence eredetű megbetegedéssel. Az alacsonyabb vízhőmérséklet, az aeroszol képződés hiánya és a kisebb fajlagos terhelés miatt úszó-, ill. szauna merülő-medencék használatakor alacsonyabb a megbetegedés kockázata.

Rikán ugyan, de szülészeti medencék is hozhatók összefüggésbe megbetegedéssel.

——

A víz bakteriális szennyezettsége fokozza a medencés fürdőkben a biofilm-képződést, így a legionellák elszaporodásának kockázatát. A medencés fürdők gyakran magas ásványianyag-tartalmú vízzel, pl. termálvízzel, tápláltak. A műtárgyakra lerakódó vízkőrétegen fokozott a biofilm kialakulásának valószínűsége. Kockázatot jelent továbbá, ha a medencék töltése nem rendszeres, a tápvíz vezetésére szolgáló tömlőben a pangás miatt megnő a legionellák elszaporodásának esélye.

——-

Mivel a Legionella-kontamináció és az aeroszol képződési potenciál miatt a levegőztetett melegvizes medencék fokozott kockázatnak kitett vizes közegek, különösen nagy a megfelelő kialakítás, beszerelés, üzemeltetés, ellenőrzés jelentősége. A pezsgőmedencék esetében az adott térfogatra eső fürdőzők száma is igen magas. A levegőztető rendszer miatt pedig kimagaslóan nagy a vízzel érintkező felület. További nehézség, hogy a csőhálózatának egésze, vagy egy része nehezen elérhető és így nehézkes, a tisztítása, fertőtlenítése. A pangás, ill. a nagy műanyag felületek miatt a csövekben, ill. a rendszer egészében fokozott a biofilm képződés esélye. Külön probléma, hogy a légbefúvó rendszerbe fertőtlenítőszer gyakran nem jut el. A pezsgőmedencék egyes gépészeti elemei, mint a kiegyenlítő tartály, vagy a szűrőrendszer, egyáltalán nem, vagy csak nehezen hozzáférhetőek, így tisztításuk, fertőtlenítésük különösen nehéz.

neta.itthon.huÜzemeltetési elvárások a legionellák elszaporodásának megakadályozására (forrás: Európai Útmutató):

„A medencéket homokszűrőkkel vagy azonos hatékonyságú egyéb szűrőkkel kell felszerelni, és azokat legalább naponta visszamosással tisztítani kell. A ciklusidő (amennyi idő alatt a rendszer teljes víztérfogata körbekering a szűrőn át vissza a medencébe) 6 perc legyen. Papír vagy poliészter filtereket ne használjunk. A vízkezelést oxidáló hatású biociddel automatikusan és folyamatosan végezzük, ideálisan még a szűrő előtt adagolva a rendszerbe. Választható egy oxidáló hatású és egy vele kompatibilis nem oxidáló hatású biocid kombinációjának használata is. Kézi adagolást csak sürgősségi esetben alkalmazzunk.

Klórtartalmú fertőtlenítőszerrel 1-2 mg/l szabad aktív klór maradék koncentrációt kell fenntartani a pezsgőfürdő vizében. A szivattyúk és a fertőtlenítő rendszer napi 24 órában működjenek. Az aktív fertőtlenítőszer koncentrációt és a pH-értéket meg kell mérni a használat előtt, illetve használat közben kétóránként. A medence vizének mikrobiológiai ellenőrzésére havonta egyszer van szükség. Az eladásra szánt kiállított medencéket ugyanúgy kell kezelni, mint amiket fürdőzők használnak. A közösségi használatú pezsgőfürdőket a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően kell üzemeltetni és ellenőrizni.”

Kiegészítés: A vízmikrobiológiai vizsgálat lehetőség szerint történjék meg Legionella irányába is a rutin fürdővíz vizsgálati paraméterek mellett (E. coli, Staphylococcus a., összes coccus és Pseudomonas aeruginosa)

A vonatkozó jogszabály, a 37/1996. (X. 18.) NM rendelet a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről (nem tér ki a Legionella-vizsgálatra). A rendelet szerint „A mesterséges közfürdő vize minőségének – bakteriológiai szempontból történő – biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni.”

A 49/2015 (XI.6.) EMMI rendelet szerint fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentenek azon közforgalmú létesítménynek minősülő közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét, hidroterápiás kezelőt. A rendelet 6. paragrafusának 4. pontja szerint szigorú monitoringkövetelmények is vonatkoznak ezen fürgőkre, a következők szerint: „a Legionella-csíraszám meghatározása érdekében a medence vízvizsgálatát havonta, a szűrt víz vizsgálatát negyedévente kell elvégezni. Három egymást követő, kimutatási határ alatti eredmény esetén a medencevíz-vizsgálat gyakorisága negyedévesre csökkenthető.”

A rendelet három kockázatkezelési szintet is definiál, úgymint figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szintek és meghatározza a hozzájuk tartozó szükséges intézkedéseket is.

Figyelmeztető szint: A Legionella-koncentráció egyszeri 100 TKE/l feletti eredménye (medencevíz). Szükséges intézkedés: Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése.

Beavatkozási szint: A Legionella-koncentráció ismételt 100 TKE/l feletti, vagy egyszeri 1000 TKE/l feletti eredménye (medencevíz/ szűrt víz). Szükséges intézkedés: Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali újramintázás, szűrő után is; 20 m3 víztérfogatúnál kisebb medence tisztítása és fertőtlenítése.

Azonnali beavatkozási szint: A Legionella-koncentráció ismételt 1000 TKE/l feletti eredménye (medencevíz/szűrt víz. Szükséges intézkedés: Kockázatbecslés és üzemelés felülvizsgálata, valamint a szükséges helyesbítő tevékenységek elvégzése; Azonnali kockázatcsökkentő intézkedés*; Azonnali újramintázás, szűrő után is; Medence tisztítása és fertőtlenítése; Medence üzemeltetésének felfüggesztése a figyelmeztető szintet meg nem haladó vizsgálati eredmények eléréséig.

*: Az OKI módszertani levele alapján
fotók: www.itthon.hu

LegionellaKontroll