2016-ban azonosították eddig a legtöbb legionárius megbetegedést Európában

2016-ban azonosították eddig a legtöbb legionárius megbetegedést Európában
2018. 11. 29. | Egyéb | Nincs hozzászólás

2016-ban azonosították eddig a legtöbb legionárius megbetegedést Európában

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő, a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ minden év nyarán jelenteti meg a két évvel korábbi időszak legionárius betegséggel kapcsolatos epidemiológiai adatait és statisztikáit. A 2018. évben tehát a a 2016-os év járványügyi adatait ismerhettük meg az ECDC honlapjáról (elérhető szabadon itt

Ezen a héten ebből hozok egy rövid összefoglalót.

A tényekről röviden:

  • A legionárius betegség továbbra is ritka, és elsősorban sporadikus légúti fertőzés.
  • Az EU / EGT országokban 2016-ban mindössze 1,4 legionárius megbetegedést jelentettek 100 000 lakosra vetítve.
  • A jelentett esetek száma 2012-től 2016-ig folyamatosan nőtt.
  • 2016-ban is négy ország adta a jelentett esetek 69 %-át (Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország).
  • A kockázati közegek (mesterséges vízi környezetek) rendszeres Legionella vizsgálatával és a megfelelő megelőzési intézkedések alkalmazásával elkerülhető lehet a baktérium okozta megbetegedések kialakulásának nagy része.

2016-ban 30 ország (28 EU tagország továbbá Norvégia és Izland, mint az ELDSNet tagjai; ELDSNet = Az European Legionnaires’ Disease Surveillance Network) összesen 7 069 esetet jelentett, amelynek 92,8 %-át (6 560 esetet) megerősített esetként kategorizálták. A maradék 509 eset (7,2 %) valószínűsíthető esetként került a rendszerbe. Ahogy 2015-ben is, az esetszám 100 000 lakosra vetítve 1,4 volt, ami továbbra is a legmagasabb jelentett esetszámnak minősül az EU /EGT régióban az elmúlt időszakban. A kormegoszlásra standardizált adatok nem különböznek jelentősen a nyers adatoktól.

A 5 404 ismert kimenetelű eset közül 441 volt halálos (letalitás 8,2 %). Ahogy a bevezetőben is szerepelt már, négy ország jelentette az összes eset 69 %-át (Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország), annak ellenére, hogy ezen országok népessége csak az EU / EGT lakosságának mintegy 50% -át teszi ki. A jelentett esetszámok 0,2-től (vagy még kevesebbtől) 4,5-ig változtak 100 000 lakosra vetítve 2016-ban (előbbi Bulgária, Írország, Lengyelország és Románia; utóbbi Szlovénia).

Az ECDC térképe talán még jobban szemlélteti a jelentési gyakoriságbeli különbségeket az egyes országok között:

Folyamatos növekedést mutattak a jelentett esetszámok 2012-től egészen 2016-ig, amit jól szemléltet az alábbi ábra (forrás: ECDC) zöld vonala. Az ábrán lévő szürke vonal pedig a tényleges esetszámokat jelenti havi lebontásban. A nyári megemelkedett esetgyakoriság minden évben megfigyelhető volt. 2016 júniusában egy csúcs volt megfigyelhető (eltérően az előző, 2012 és 2015 közötti időszaktól), amit nagy járványok nem magyarázhatnak. A 2014. novemberi maximumot a portugál járvány okozta. 2016-ban az összes eset 58 %-át június és október között jelentették.

Az előző évekhez hasonlóan a legtöbb megbetegedés 2016-ban is területen szerzett volt (71 %), 20 %-a utazással összefüggő és 7 %-a egészségügyi ellátással összefüggő esetnek bizonyult. Az esetek 2 %-ának egyéb eredetet jelöltek meg.

2016-ban az összes beteg 89 %-a 45 éves, vagy annál idősebb volt (6 302 / 7 063). 7 063 olyan esetet jelentettek ugyanis, amelyben a megbetegedett kora is a jelentés részét képezte. A megbetegedési arány a korral nőtt: 25 év alatt ≤0,1 / 100 000 lakos értékről 3,3 / 65 év feletti 100 000 lakosra (5,0 / 100 000 a férfiak és 2,0 a nők esetében). A teljes férfi-nő arány: 2,4 : 1 volt 2016-ban.

A L. pneumophila 1-es szerotípusát azonosították az ismert kórokozóval fertőzött betegek 82 %-ánál (665 / 814) (csak tenyésztéssel megerősített esetekkel számolva).

2016-ban összesen 1 082 utazással összefüggő legionárius megbetegedést jelentettek a közel „real-time” figyelőrendszerbe. Ez az esetszám 5 %-kal kevesebb mint a 2015. év eseteinek száma, de 14 és 37 %-kal több, mint 2014-ben és 2013-ban (adott sorrendben).

2016-ban összesen 135 utazással összefüggésbe hozható klasztert (esethalmozódást) azonosítottak, amelyek közül 122 standard klaszter (26 országban és 1 hajón) és 13 összetett klaszter. 2016-ban az utazással összefüggésbe hozott megbetegedések klasztereinek 51 %-ában az egyes megbetegedéseket különböző országokból jelentették. Ezeket a klasztereket valószínűleg nem tudták volna azonosítani a nemzetközi ELDSNet figyelőrendszer nélkül.

Az ECDC 2016-ban hat járványt regisztrált, hat különböző országban, Ázsiában, Európában, Közel-Keleten és Dél-Amerikában.  Öt valójában gyorsan növő utazással összefüggő klaszter volt (≥3 eset megjelenése 3 hónapon belül); valamennyi 3-5 esettel.

2016-ban mind a megbetegedések száma, mind a jelentett esetek száma az EU / EGK régióban a valaha azonosított legtöbb volt, folytatva ezáltal egy 2011 óta tartó egyenletes növekedést. 2014. óta nem azonosítottak nagyobb járványt. A legtöbb eset sporadikus, területen szerzett megbetegedés volt, amely elsősorban idősebb emberek megbetegedéseit okozta. Ennek az emelkedő tendenciának valószínűleg összetett a háttere, beleértve például a jelentési fegyelem növekedését, a társadalmi elöregedést, az utazási szokások megváltozását és a klímaváltozást is. Mivel azonban a korspecifikus standardizált megbetegedési arány is növekedett 2012 és 2016 között, ezért a demográfiai változás csak részben magyarázza az incidencia emelkedést. Az időjárási tényezők, pl. hőmérséklet, páratartalom, esőzések összefüggésbe hozhatók a legionárius betegség magasabb incidenciájával, azonban kérdéses, hogy a hátterében a bakterális ökológia és/vagy az aeroszol-képző berendezések – pl. hűtőtornyok – fokozottabb használata áll. Még mindig sok olyan ország van, ahol az esetszám 100 000 lakosra vetítve nem éri el a 0,5, vagy néhány esetben 0,2 megbetegedést, ami felveti ezen országok esetében a tényleges esetszámok erős alulbecslését.

A legionárius betegség továbbra is egy potenciálisan megelőzhető betegségként számontartott kórkép, azonban ezekből a trendekből nem következtethetünk a betegségterhek csökkenésére. Annak ellenére, hogy az összes esetszám egyértelműen növekvő tendenciát mutat az EU és az EGT országaiban, az egyes országok jelentési statisztikái között komoly eltérések tapasztalhatók. Ezért a betegség megelőzésében továbbra is annak kell lenni az elsődleges célnak, hogy az aluljelentő országok esetében segíteni kell mind a legionárius betegség kimutatásának/diagnózisának, mind a jelentésének fejlődését.

Mivel az utazással összefüggő esetek felderítése az ELDSNet rendszeren keresztül hatékonyan megtörténik, ez segít mind klaszteres azonosításában, mind a szálláshelyek kockázatcsökkentésében. A felderített klaszterek számának növekedése azt bizonyítja, hogy a tevékenység közegészségügyi haszna kézzelfogható. A Legionella baktérium jelenlétének vizsgálata és egyéb ellenőrző intézkedések segítenek a legionárius betegség kialakulását megelőzni szálláshelyeken, kórházakban, szanatóriumokban és minden olyan létesítményben, ahol érzékeny populáció nagyobb aránya exponálódhat.

Adatok, ábrák forrása ECDC

A cikk a hivatkozott jelentés összefoglalása (saját véleményt nem tartalmaz).

.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!