A LegionellaKontroll kérdőíve a legionárius betegségről – 2. rész

2017 nyarán 1420 ember töltötte ki a kérdőívünket a Legionella baktériumról és az általa okozott legionárius (légiós) betegségről.

A múlt héten beszámoltunk Önöknek arról, hogy kik töltötték ki a kérdőívet, most meg a kérdésekre adott válaszok eredményeit foglaljuk össze.

Még egyszer, emlékeztetőül megismételjük, hogy ezeket a Legionella baktériumra és a legionárius betegségre vonatkozó kérdéseket tettük fel:

  • Hallott-e már a legionellózisról/légiós betegségről korábban?
  • Ön szerint mi okozza a legionellózist/légiós betegséget?
  • Ön szerint hogy terjed a legionellózist/légiós betegség?
  • Ön szerint melyek a legfőbb fertőzési források?
  • Ön szerint ezek közül melyik a legveszélyesebb?

A válaszadók 78,2 %-a (1110 fő) vallotta azt magáról, hogy hallott már korábban a légiós betegségről, a legionellózisról.

A következő kérdés, a következő volt: „Ön szerint mi okozza a legionellózist/légiós betegséget?”

A válaszadók 61,3 %-a szerint baktérium, 8,0 %-a szerint vírus, 12,0 %-a pedig egyéb (nem megnevezett) kóroki ágensre gondolt és 18,7 %-a vallotta be, hogy nem tudja a kérdésre a választ.

Ezeken kívül néhány vicces választ is kaptunk:

  • ez nem létező betegség (1)
  • légiós kurvák (1)
  • Rejtő Jenő (1)

Ez az arány nem változott jelentősen – mindössze 2-3 %-ot nőtt a baktériumot, mint kóroki ágenst megjelölők aránya – azok között, akik azt állították magukról, hogy hallottak már a betegségről.

A LegionellaKontroll blog olvasóit (126 kitöltő) azonban dicséret illeti, mert 84,9 %-uk tudta (az összes válaszadó 61,3 %-ához képest), hogy a kóroki ágens baktérium (csak 4,7 % szerint gomba és 6,3 %-a szerint pedig vírus). Nyilván az olvassa a LegionellaKontroll blogot, akit érdekel a téma és akit érdekel, az tudja, hogy baktérium okozza a betegséget és nem csak a blog edukációs szerepe miatt kaptuk ezt a pozitív visszajelzést, így nem bízzuk rögtön el magunkat. J

(Legmagasabb – szerencsére – a biológiai tudományokat, mint felsőfokú iskolai végzettséget megjelölők esetében a helyes választ adók aránya (a 66 fő 86,3 %-a)).

Hogyan terjed a legionellózis/légiós betegség?

Annál a kérdésnél, hogy hogyan terjed a legionellózis, több válasz megjelölése volt lehetőség. A válaszadók több mint fele, 57,1 %-a jelölte meg, hogy a vízpermet belélegzésével terjed a betegség, 11,7 %-a szerint a víz megivása jelenti a gondot. A válaszadók 17,7 %-a vallotta be, hogy nem tudja, hogy fertőz a Legionella baktérium, 29 fő szerint (2 %) pedig szexuális úton terjed a betegség. Az ábrán sárgával jelöltük a vízpermet belégzésével választási lehetőséget, mivel ez az elsődleges ún. expozíciós út.

Érdekesség, hogy 6 biológia (56-ból) és 11 egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadó (116-ból) szerint azonban nem belélegzéssel terjed a betegség (ők teljesen változatos válaszokat jelöltek meg, köztük vérrel, szexuális úton való fertőzés stb.).

Úgy látszik az, hogy vízpermet belégzésével terjed és fertőz a kórokozó, beépült a köztudatba, nem úgy, mint az, hogy melyek a legfőbb fertőzési források, azaz a kockázati közegek:

Következő kérdés ugyanis az volt, hogy Ön szerint melyek a legfőbb fertőzési források?

A válaszadók háromnegyede (74,4%-a) a légkondícionálót és a klímát jelölte meg, második „helyezett” pedig az autóklíma lett, ami a válaszadók közel fele (47,7 %-a) szerint az egyik legfőbb fertőzési forrás.

A válaszadók mindössze 14,4 %-a „vallotta be”, hogy fogalma sincs, mi tartozik a legfőbb fertőzési források közé, de 202 fő szerint a fürdőszobai kézszárító (14,2 %), 62 személy szerint a szélgép (4,4 %) és 48 válaszoló szerint a porszívó (3,4 %) is roppant veszélyes a Legionella baktérium terjesztése szempontjából.

A valós kockázatot jelentő közegek közül a válaszadók negyede a pezsgőmedencéket (26,3 %) és nedves hűtőtornyokat (23,8 %) jelölte meg, a melegvíz azonban csak kevesebb, mint minden 5. válaszadó szerint jelenthet kockázatot és az ivóvíz is mindössze a válaszadók 14 %-a szerint lehet a megbetegedés forrása (holtversenyben a fürdőszobai kézszárítóval).

Ez az az ábra, ami kapcsán még egyértelműen azt gondoljuk, hogy folytatni kell az edukációs munkát és nem csak a szakemberek, hanem a lakosság körében is, hiszen a Legionella baktérium a háztartásokban is számos helyen előfordulhat és emiatt kedvező, ha a lakosság is tisztában van a Legionella kockázatkezelés legalapvetőbb részeivel, de legalább a kockázati közegekkel.

De mik is a kockázati közegek valójában?

A Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közeg definíciója a vonatkozó 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet szerint: „azon 20-50 °C közötti hőmérsékletű víz és az azt tartalmazó berendezések vagy rendszerek, amelyek használata, működése, bemutatása vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges.” Ez alapján kockázatot jelent egyértelműen pl. a nedves hűtőtornyok hűtővize, a használati melegvíz, a magas hőmérsékletű ivóvíz, egyes levegőztetett medencék vize (pl. pezsgőmedencék). Nem jelent kockázatot fentiek szerint a megfelelően működő klímaberendezés (mert nincs benne víz; a keletkező kondenzvíz ugyanis folyamatosan elvezetésre kerül), az úszómedence (mert nem képződik jelentős mennyiségű aeroszol, hiszen nem levegőztetett és az uszodák vízhőmérséklete is valamivel alacsonyabb, mint a legionellák hőmérsékleti optimuma.)

Látszik tehát, hogy ennél a kérdésnél gyökeresen más válaszokat kaptunk a kockázati közegekre vonatkozóan, mint amely közegek a valóságban veszélyesek lehetnek. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár nem örültünk, de valójában erre a válaszokra számítottunk. A kérdőív elkészítésének ötletét is az adta, hogy „megmérjük”, tényleg a „légkondicionálók betegségeként” terjedt-e a legionárius betegség a köznyelvben vagy ismerik-e a valós kockázati közegeket és az általuk jelentett egészségkockázatot a válaszadók. Úgy gondoljuk, fontos még további tájékoztató munkát végezni a témában, mert a kis mini-felmérésünk esetében a válaszadók háromnegyede szerint a klímák és légkondicionálók valós egészségkockázatot jelentenek a legionárius betegség kialakulása szempontjából, ami nem is lenne gond, viszont az már nagyobb problémát jelent, hogy a tényleges egészségkockázatot jelentő közegek (nedves hűtőtornyok, hálózati víz, levegőztetett medencés fürdők) kevéssé ismertek és épültek bele a köztudatba.

Megnyugtató azért kicsit, hogy a LegionellaKontroll blog feliratkozói ezen kérdés esetében is tájékozottabbnak bizonyultak. A 126 blogolvasó közül ugyan a legtöbben a klímát (106) jelölték meg, mint a legveszélyesebb kockázati közeget (ami ugye a valóságban nem így van), de a nedves hűtőtorony a második helyre került, ugyanis 78 ember szerint jelent komoly kockázatot. A nedves hűtőtornyokat egyébként azért is definiálja a vonatkozó Rendelet fokozott Legionella fertőzési kockázatot jelentő létesítménynek, mert a legionellával fertőzött nedves hűtőtornyokból kikerülő aeroszol több km-es (szélsőséges esetben több tíz km-es) távolságban is képes megbetegedést okozni, így nem csak a nedves hűtőtornyok közvetlen környezetében megforduló emberek, hanem a tágabb környezetben élő lakosság is az exponáltak közé tartozik. A használati melegvizet is a blogolvasók több mint fele jelölte meg kockázati közegként (az összes válaszadó kb. 18 %-ához képest). A porszívót – szerencsére – egyetlen blogolvasó sem véli a Legionella szempontjából veszélyesnek.

Végezetül azt a kérdést tettük fel, hogy melyik kockázati közeg ezek közül a legveszélyesebb?

Ennél a kérdésnél konkrét adatokat kapunk azzal kapcsolatban, hogy az emberek – bő két évvel a vonatkozó, ún. Legionella-rendelet” megjelenése után is – egyértelműen legveszélyesebbnek a felsoroltak közül a légkondicionálót és az autóklímát tartják. A válaszadók közel fele a légkondicionálót (48,2 %), további 7,2 %-a pedig az autóklímát tartja a legveszélyesebbnek. A legtöbb tömeges legionellózis megbetegedés (járvány) pedig – egy-egy kivételtől eltekintve – mind nedves hűtőtornyokhoz köthetők.

[1hivatkozas]

.

[2hivatkozas]

Ennek ellenére tizedannyian, a válaszadók mindössze 5,3 %-a tartja a nedves hűtőtornyokat a legveszélyesebbnek, amelyet szorosan követ az 5. helyen a pezsgőmedence, a maga szintén csekély 3,7 %-ával, pedig a múltban írtak le már tömeges pezsgőmedence eredetű megbetegedéseket is. Ilyen volt pl. 1999-ban egy több száz fő érintettségével járó járvány Hollandiában. A híres holland virágkiállításon egy kiállított (és kezeletlen vizű) pezsgőmedencében szaporodtak el oly mértékben a patogén legionellák, hogy azok 318 ember megbetegedését és 32 fő halálát okozták. Érdekes az is, hogy az uszodát is többen tartják veszélyesnek, mint a használati melegvizet, holott a legtöbb sporadikus (nem járványhoz köthető) Legionella fertőzés hátterében valószínű hálózati víz áll, az uszodák a legionellózis szempontjából pedig gyakorlatilag nem jelentenek egészségkockázatot.

Összefoglalva, itt az ideje elfelejteni, hogy a klímák megbetegedése a legionellózis és érdemes azt megjegyezni, hogy a legtöbb megbetegedés a valóságban nedves hűtőtornyokhoz és pezsgőmedencékhez köthető, de a hálózati víz, különösen a használati melegvíz is komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet a Legionella fertőzés szempontjából.

A 49/2015 (XI.6.) EMMI rendelet is nevesít ezen kockázati közegeket és megfogalmazza, hogy a Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben, illetve a fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítményekben – azaz minden olyan közforgalmú létesítményben, amelyekben Legionella-expozíció szempontjából kockázatot jelentő közegek találhatóak – a Legionella-fertőződési kockázat egységes módszertan szerinti felmérését el kell végezni. (5. § (1)). Egyes esetekben Legionella vizsgálati kötelezettsége is van az üzemeltetőnek.

Ön rendelkezik már Legionella kockázatértékeléssel?

Photo by Jacek Dylag on Unsplash

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Így azonnal értesülhet a legfontosabb hírekről.
LegionellaKontroll