Miért jelent egyik ország tízszer annyi megbetegedést, mint a másik?

A minap hoztam az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ legújabb statisztikáit a legionárius betegség előfordulási gyakoriságával kapcsolatban. A jelentés leírja, hogy 2016-ban is – az előző évekhez hasonlóan – négy ország (Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) adta a jelentett legionárius betegség eseteinek 69 %-át. Az összefoglaló írása közben felmerült bennem az a kérdés, hogy a kutatók részéről létezik-e arra vonatkozó magyarázat, hogy már több éve leginkább az észak-európai országok lakói betegednek meg nyaralásuk során Dél-Európában, legionárius betegségben.

[1hivatkozas]

Ezt a cikket találtam, ami arra próbál magyarázatot találni, hogy éghajlati, társadalmi-gazdasági, vagy regionális különbségek és okok állnak fenn az egyes országok gyakran jelentősen eltérő esetszámai között: Aaron J. Prussin II, David Otto Schwake, Linsey C. Marr: Ten questions concerning the aerosolization and transmission of Legionella in the built environment. Building and Environment Volume 123, October 2017, Pages 684-695 (A teljes cikk eredeti nyelven elérhető itt)

Az eredeti cikket fordítottam (néhol egyszerűsítve és rövidítve), saját véleményt csak minimálisat tettem hozzá zárójelben, „a szerk.” megjelöléssel. A könnyebb visszakereshetőség érdekében, az írás az eredeti cikk hivatkozásait tartalmazza.

„A legionellózis előfordulási gyakorisága egyértelműen egy szezonális mintát követ, amely határozottan különbözik a tüdőgyulladás egyéb formáinak előfordulásától [50]. Ennek a betegségnek a maximális esetszámát ugyanis, éppúgy nyáron detektálják, mint a legtöbb víz eredetű fertőző megbetegedését [17]. A Legionella longbeachae esetszámának emelkedését pedig ezzel ellentétben rendszerint tavasszal detektálják (a L. longbeachae bizonyos területeken, elsősorban Ausztráliában és Új-Zélandon okoz nagyobb esetszámban megbetegedést – a szerk.) [51].

Míg a melegebb időjárás összefüggésbe hozható a Legionella növekvő jelenlétével az egyes természetes vízrendszerekben [52], a legionellózis incidenciája az Egyesült Államokban ennek ellenére úgy tűnik, nem teljesen követi az ország éghajlat-változási trendjeit [23]. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a mesterséges vízrendszerek általában egész évben ideális feltételeket biztosítanak a Legionella baktériumok növekedéséhez [53] (illetve a jelentési rend és fegyelem is különbözhet az egyes államok/megyék között – a szerk.). Ennek ellenére egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy bizonyos meteorológiai viszonyok mégis befolyásolják a Legionella okozta expozíció esélyét. Több esetben találtak pozitív összefüggést az esős időjárás [54], a magas páratartalom [55], vagy az alacsony légnyomás [56], és a jelentett esetszámok között, bár leírtak eltérő tapasztalatokat is.

Elképzelhető, hogy van kapcsolat a demográfiai vagy a társadalmi-gazdasági tényezők, és a legionellózis előfordulási gyakorisága között is, de e témában kevés adat áll rendelkezésre. Az Amerikai Egyesült Államok több államában azt tapasztalták, hogy a jelentett megbetegedések esetében aránytalanul nagy az afroamerikai lakosság aránya [58, 59]. Ezt követően a CDC szakemberei egy, az egész országra kiterjedő vizsgálat során ezt megerősítve azt állapították meg, hogy a legionárius betegség incidenciája az afroamerikai lakosság körében lényegesen magasabb, mint a teljes népesség körében [23]. Továbbá New York állam alacsony jövedelmű környékeinek lakói esetében szintén nagyobb a legionárius betegség előfordulási gyakorisága [59].

További vizsgálatokra lesz szükség annak megállapításához, hogy e két kockázati csoport kialakulásának mi a magyarázata; azaz a különbségek egészségügyi (pl. komorbiditás, korlátozott hozzáférés a megfelelő egészségügyi ellátáshoz), környezeti (pl. alacsony minőségű ivóvíz, vízhálózati különbségek) vagy szociális (pl. dohányzás, magas kockázatú munkahelyek) okokra vezethetők-e vissza.

Egyes szakmákban a munkavállalók fokozott aeroszol-expozíciónak vannak kitéve, így ezen szakmák esetében magasabb lehet a legionárius betegség kialakulásának kockázata is [60]. A szennyvíztisztító telepeken dolgozó munkavállalók rendkívül kitettek a Legionella tartalmú aeroszolok expozíciójának [61-63] és egyes vizsgálatok azt állapították meg, hogy a hivatásos sofőrök is [59, 64, 65], valamint a mezőgazdasági dolgozók is nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve.

A bejelentett legionárius betegség incidenciája és a betegség előfordulásának földrajzi mintázata nagymértékben eltérhet a politikai határok függvényében, tehát egyértelműen egyéb tényezőktől is függ, mint az éghajlat és a földrajzi megoszlás. Egy példa ehhez az Amerikai Egyesült Államokból, ahol New York állam jelenti az ország legionellózis eseteinek kb. 50 %-át úgy, hogy ennek az államnak a lakossága a teljes ország lakosságának mindössze 6 %-át teszi ki; New York esetében a megbetegedés incidenciája tízszerese Kalifornia állam jelentett incidenciájának [23]. A különbség nagy valószínűséggel annak tulajdonítható, hogy egyes államokban nagyobb figyelmet fordítanak a legionárius betegség irányába. Erre jó példa a nemrég hatályba lépet hűtőtorony ellenőrzési és kezelési program (New York államban – a szerk.) a legionellózis kialakulásának megakadályozására, amely program nagy nyilvánosságot is kapott [66]. (2015-ben New York, Bronx negyedében nagy sajtónyilvánosságot kapott a legionárius betegség járvány, amelynek következtében megnőtt a betegség iránti figyelem – a szerk.)

[2hivatkozas]

Ismeretes, hogy a diagnosztizált esetek döntő többségében a Legionella pneumophila baktériumot azonosítják kórokozóként. A Legionella pneumophila-tól eltérő Legionella fajok (főleg L. longbeachae) által okozott legionellózis esetek területi változatossága már nehezebben magyarázható. Az Amerikai Egyesült Államokban a legionárius betegség kóroki ágense mindössze az összes megbetegedés 2 %-ában nem a L. pneumophila [23] (Európában hasonló a gyakoriság – a szerk.). Ezzel szemben más országokban, különösen Ausztráliában és Új-Zélandon a L. longbeachae sokkal gyakoribb kóroki ágens [22,67], ahol az esetek 42%-a és 85%-a vezethető vissza erre a fajra. További környezeti vizsgálatokra van szükség a Legionella egyes fajainak előfordulásának meghatározásához, a világ különböző régióiban.”

Személyes véleményem az, hogy annyira különbözik egyes országok, azon belül akár egyes kisebb területek (pl. megyék) jelentési szokása és fegyelme, valamint a legionárius betegséggel kapcsolatos tudatossága, hogy bármilyen betegség-gyakorisági elemzést igen nehéz lefolytatni amiatt, hogy egy ritka betegségről van szó. Sőt, akár egyes kórházak között is óriási eltérések vannak a betegség felismerése és diagnosztizálása között (a tüdőgyulladások jelentős részében a kóroki ágens ismeretlen marad, azaz nem tudják, milyen kórokozó okozta az adott megbetegedést). Így igazából jelenlegi ismereteink szerint még egyik általunk feltett kérdésre sem kaptunk kielégítő választ.

Ne felejtse, lehet, hogy Önnek is van Legionella kockázatértékelési kötelezettsége!

kiemelt kép forrása: www.yourfamilydoctor.com

Szólj hozzá!