2017-ben minden korábbinál több legionárius megbetegedést azonosítottak Európában

Szinte hagyomány szerűen számolunk be évről évre a legfrissebb legionárius betegséggel kapcsolatos statisztikákról. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) minden évben megjelenteti a két évvel korábbi időszak legionárius betegséggel kapcsolatos járványügyi adatait, statisztikáit. Jelenleg tehát a 2017. év járványügyi adatai érhetők el az ECDC honlapjáról (angol nyelven szabadon hozzáférhető itt).

A legjelentősebb megállapítások:

  • Európában a legionárius betegség továbbra is ritka, elsősorban sporadikus légúti fertőzést okozó kórkép.
  • Az EU / EGT országokban a 2017. évben csupán 1,8 legionárius megbetegedést jelentettek 100 000 lakosra nézve, ami ugyan több esetet jelent, mint bármelyik korábbi évben, még mindig felmerül azonban a gyanúja, hogy a betegség egyes országokban aluljelentett és/vagy aluldiagnosztizált.
  • Továbbra is jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes országok jelentett esetszámai között.
  • A legmagasabb előfordulási gyakoriságot Szlovénia jelentette (5,8 eset 100 000 lakosra vonatkoztatva).
  • A jelentett esetek száma évről évre folyamatosan nő (Míg 2013-ban 100 000 lakosra nézve 1,2, addig 2017-ben 1,8 esetet jelentettek).
  • Az előző évhez képest is 30 %-kal nőtt az esetek száma.
  • Az előző évhez hasonlóan, 2017-ben is ugyanazon négy ország adta a jelentett esetek 2/3-át (68 %-át), mégpedig Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország.
  • Legjelentősebben a 65 év feletti férfiak veszélyeztetettek (7,0 / 100 000 lakos).

Az előző évekhez hasonlóan, 2017-ben is 30 ország (28 EU tagország továbbá Norvégia és Izland) küldött adatokat a járványügyi adatokat gyűjtő ún. ELDSNet rendszerbe (ELDSNet = Az European Legionnaires’ Disease Surveillance Network).

Az 100 000 lakosra vetített esetszám 2017-ben 1,8 volt, ami a legmagasabb valaha jelentett érték az EU /EGT régióban, annak ellenére, hogy már 2015-ben és 2016-ban is meghaladta a jelentett megbetegedések száma az addig regisztráltakat (mindkét évben ugyanez a szám 1,4 volt).

Az ECDC térképe szemlélteti a jelentési gyakoriságából adódó különbségeket az egyes országok között.

Az ECDC térképe szemlélteti a jelentési gyakoriságából adódó különbségeket az egyes országok között. A térkép színezete nem változott jelentősen az előző évhez képest. Ebben az évben is összesen 4 ország jelentette az összes eset több mint 2/3-át (68 %-át), úgymint Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország annak ellenére, hogy ezen területen mindössze a régió kb. 50 %-a él. Összesen 13 ország – köztük Magyarország is – kevesebb mint 1 esetet jelentett 100 000 lakosra vonatkoztatva. Négy országban pedig a jelentett esetek száma 100 000 lakosra vetítve meghaladta a 3-at (Dánia, Olaszország, Hollandia és Szlovénia).

Legionárius betegség incidenciája 2017-ben az EU / EGT országaiban.
Ábra: www.legionellakontroll.hu (dr. Barna Zsófia) az EDCD jelentésének adatai alapján

A következő ábrából is látszik, hogy a jelentett esetszámok (zöld vonal) évről évre folyamatos növekedést mutatnak (forrás: ECDC). A szürke vonal az ábrán pedig a tényleges esetszámokat jelenti havi lebontásban. A nyári megemelkedett esetgyakoriság minden évben megfigyelhető volt. Az előző évhez hasonlóan, 2017-ben is az összes eset 58 %-át június és október között jelentették. A nyári megemelkedet esetgyakoriság alól kivételt 2014. év jelent az év novemberében Portugáliában lezajlott járvány miatt. 2017 szeptemberében detektálta a figyelőrendszer a valaha mért legmagasabb esetszámot 1 301 esettel egy hónap alatt, amit nem magyaráz egyetlen jelentősebb járvány sem.

Esetszámok alakulása, ahol a szürke vonal az esetek számát, a zöld vonal pedig a12 hónap mozgóátlagot jelöli

6 976 esetben jelentették a betegség kimenetelét is a rendszerbe, amely 8 %-a volt halálos kimenetelű (574 eset).

Az előző évekhez hasonlóan a legtöbb megbetegedés 2017-ben is területen szerzett volt (69 %), 21 %-a utazással és 8 %-a egészségügyi ellátással összefüggő esetnek bizonyult. Az esetek 2 %-ának egyéb eredetet jelöltek meg.

Az összes beteg 91 %-a 45 éves, vagy annál idősebb volt 2017-ben (8 363 / 9 236). 9 236 olyan esetet jelentettek ugyanis, amelyben a megbetegedettek kora is a jelentés részét képezte. A korábbiakhoz hasonlóan, 2017-ben is nőtt a megbetegedési arány a korral: 25 év alatt ≤0,1 / 100 000 lakos értékről 4,6 / 65 év feletti 100 000 lakosra (7,0 / 100 000 a férfiak és 2,8 a nők esetében). A teljes férfi-nő arány: 2,4 : 1 volt 2016-hoz hasonlóan 2017-ben is.

A Legionella pneumophila 1-es szerotípusát azonosították az ismert kórokozóval fertőzött betegek 79 %-ánál (801 / 1014) (csak tenyésztéssel megerősített esetekkel számolva) 2017-ben.

2017-ben összesen 1 487 utazással összefüggő legionárius megbetegedést jelentettek a közel valós idejű figyelőrendszerbe, ami jelentős 37 %-kal több mint az előző évben. Ezen belül összesen 198 utazással összefüggésbe hozható klasztert (esethalmozódást) azonosítottak, amelyek közül 178 standard klaszter (39 országban) és 20 összetett klaszter. 2017-ben az utazással összefüggésbe hozott megbetegedések klasztereinek 57 %-ában az egyes megbetegedéseket különböző országokból jelentették. Ezeket a klasztereket valószínűleg nem tudták volna azonosítani a nemzetközi ELDSNet figyelőrendszer nélkül. 2017-ben összesen 9 ország 28 területen szerzett, vagy nozokómiális (kórházi ellátással összefüggésbe hozható) járványt jelentett.

Értékelés

2017-ban mind a megbetegedések száma, mind a jelentett esetek száma az EU / EGK régióban a valaha azonosított legtöbb volt, folytatva ezáltal egy 2011 óta tartó folyamatos növekedést. Míg azonban eddig a növekedés évről évre egyenletes volt, addig 2017-ben jelentősen megnőtt a jelentett esetek száma, annak ellenére, hogy nagyobb járvány nem indokolja az ilyen mértékű esetszám-növekedést. Az eddigi évekhez hasonlóan 2017-ben is a legtöbb eset sporadikus, területen szerzett megbetegedés volt, amely elsősorban idősebb emberek megbetegedéseit okozta.

Ennek az emelkedő tendenciának valószínűleg összetett a háttere, beleértve például a jelentési fegyelem növekedését, a társadalmi elöregedést, az utazási szokások megváltozását és a klímaváltozást is. Mivel azonban a korspecifikus standardizált megbetegedési arány is növekedett 2013 és 2017 között, ezért a demográfiai változás csak részben magyarázza az incidencia emelkedést. Az időjárási tényezők, pl. hőmérséklet, páratartalom, esőzések összefüggésbe hozhatók a legionárius betegség magasabb incidenciájával, azonban kérdéses, hogy a hátterében a bakteriális ökológia és/vagy az aeroszol-képző berendezések – pl. hűtőtornyok – fokozottabb használata áll-e.

Még mindig sok olyan ország van, ahol az esetszám 100 000 lakosra vetítve nem éri el a 0,5, vagy néhány esetben 0,2 megbetegedést, ami felveti ezen országok esetében a tényleges esetszámok erős alulbecslését.

Közegészségügyi következmények

A legionárius betegség továbbra is egy potenciálisan megelőzhető betegségként számontartott kórkép Európában, azonban ezekből a trendekből nem következtethetünk a betegségterhek csökkenésére.

Annak ellenére, hogy az összes esetszám egyértelműen növekvő tendenciát mutat az EU és az EGT országaiban, az egyes országok jelentési statisztikái között komoly eltérések tapasztalhatók. Ezért a betegség megelőzésében továbbra is annak kell lenni az elsődleges célnak, hogy az aluljelentő országok esetében segíteni kell mind a legionárius betegség kimutatásának/diagnózisának, mind a jelentésének fejlődését.

Mivel az utazással összefüggő esetek felderítése az ELDSNet rendszeren keresztül hatékonyan megtörténik, ez segít mind klaszteres azonosításában, mind a szálláshelyek kockázatcsökkentésében. A felderített klaszterek számának növekedése azt bizonyítja, hogy a tevékenység közegészségügyi haszna kézzelfogható.

A Legionella baktérium jelenlétének vizsgálata és egyéb ellenőrző intézkedések segítenek a legionárius betegség kialakulását megelőzni szálláshelyeken, kórházakban, szanatóriumokban és minden olyan létesítményben, ahol érzékeny populáció nagyobb aránya exponálódhat.

Adatok és ábrák forrása ECDC

A cikk a hivatkozott jelentés összefoglalása, az saját véleményt nem tartalmaz, bár a következtetései egyértelműen tükrözik a blog írójának véleményét is.

Amennyiben kiváncsi legfrissebb híreinkre, iratkozzon fel!:

Felhívjuk a figyelmét, hogy Ön az "Küldés" gomb megnyomásával feltétel nélkül elfogadja és Önre nézve kötelezőnek ismeri el az Felhasználási és Adatkezelési Szabályzatot és kifejezett és egyértelmű hozzájárulását adja a hírlevelek fogadásához.

Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.

Legnépszerűbb:

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!

Köszönjük a megkeresést!

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot és megbeszéljük a további lépéseket...