Airbnb lakas

Az épületek vizes rendszereinek Legionella kockázatkezelése a COVID-19 pandémia alatt

A Legionella okozta fertőzésekkel foglalkozó európai munkacsoport, az ESGLI (ESCMID Study Group for Legionella Infections) néhány napja jelentette meg honlapján az „Épületek vizes rendszereinek Legionella kockázatkezelése a COVID-19 pandémia alatt” c. hiánypótló dokumentumát. Az ESGLI a Legionella baktériummal és a legionellózissal foglalkozó európai szakembereket – elsősorban környezeti és klinikai mikrobiológusokat, infektológusokat és epidemiológusokat – tömörítő szakértői szervezet.

Már egy ideje tervezem magam is hasonló összefoglaló megírását, mivel az üzemeltetők egyre gyakrabban kérnek tőlem segítséget, hogy tudják a Legionella baktérium tekintetében helyesen lezárni vagy csökkentett üzemmódra átállítani a vizes rendszereiket. Ezúton is köszönöm nekik, hogy gondoltak erre a kérdésre! Tehát a sok telefonhívás és ezen dokumentum kiadása is bizonyítja, hogy a probléma aktuális és valóban gondolni szükséges a csökkentett üzemmód alatti teendőkre, illetve az újraindítás miatt soron kívül elvégzendő feladatokra, hogy az épületek a lehető legbiztonságosabbak maradjanak.

És íme akkor az összefoglaló:

1. Miért született meg ez az összefoglaló?

A legionárius betegség olyan típusú tüdőgyulladás, amely fogékony személyekben, például az 50 évesnél idősebbek, a dohányosok és az alapbetegségben szenvedők esetében súlyos betegséget okozhat. Európában a legionárius betegségben szenvedők közül tízből kb. egy meg is hal. A legionárius betegséget és egy másik, enyhébb formáját, a Pontiac-lázat, a Legionella baktérium okozza, ami egy – elsősorban nem megfelelően üzemeltetett – vizes rendszerekben elszaporodó baktérium. Ezekből a Legionella-val kolonizált rendszerekből származó vízpermet a kitett személyek esetében legionárius betegséget vagy Pontiac-lázat okozhat.

Az épületek, épületrészek bezárása vagy korlátozott használata növeli a Legionella baktérium szaporodásának kockázatát a vizes rendszerekben és berendezésekben, például az evaroratív légkezelő rendszerekben, a pezsgő- és az élménymedencékben és -kádakban, illetve minden más nem megfelelően kezelt vizes berendezésben.

2. Milyen épületekre vonatkozik ez az útmutató és mi a jelentősége?

Annak ellenére, hogy ez az útmutató elsősorban szállodák, kempingek, tengerjáró hajók stb. üzemeltetői számára készült, az összes hasonló vízrendszerrel rendelkező köz-, lakó- és irodaépületre vonatkoztatható.

Nagyon fontos, hogy a világjárvány alatt minden vizes rendszert biztonságosan üzemeltessen mind az épület zárva tartása, mind részleges leállása esetén a későbbi vendégek, a látogatók és a dolgozók egészségének védelme érdekében. A most követett eljárások befolyásolhatják azt is, hogy milyen gyorsan lesz újra megnyitható az épület anélkül, hogy a látogatók egészségét károsítaná.

3. Hol kezdjem?

Először is, – ha van – olvassa át a Legionella kockázatértékelési dokumentációt (magyarországi közfogalmú létesítmények esetén jogszabály rendelkezik a Legionella kockázatértékelési kötelezettségről 2016. eleje óta – a szerk. A jogszabály elérhető itt) és frissítse azt úgy, hogy az tükrözze a jelen használat jellemzőit – beleértve a csökkentett üzemmódot, vagy leállást – valamennyi vizes rendszerre és annak elemeire vonatkozóan.

Dokumentáltan tervezze meg, milyen módon védi – a mostani és a jövőbeni – személyzet, látogatók és egyéb exponáltak egészségét a Legionella baktériumtól. Amennyiben szükséges, kérjen segítséget tapasztalt és kompetens szakembertől vagy a közegészségügyi hatóságtól. Amennyiben az Ön országának van nemzeti útmutatója vagy jogszabálya a témában, kövesse az abban előírtakat (Magyarországon a 49/2015 (XI.6.) rendelet ró Legionella kockázatértékelési, és egyes esetekben Legionella vizsgálati kötelezettséget a közforgalmú létesítmények üzemeltetőire ill. tulajdonosaira – a szerk.)

4. A legfontosabb mérföldkövek a Legionella kockázatkezelésben

  • Fontos szem előtt tarani, hogy a Legionella olyan vizes rendszerekben szaporodik el fertőző kockázatot jelentő mértékben (azaz olyan mértékben, amely már képes megbetegedést okozni), ahol
    a víz hőmérséklete 25 ° C és 50 ° C között van. Nem kell a teljes rendszerben fennállnia ennek a hőmérsékletnek, mivel már akkor fennáll a baktérium elszaporodásának a kockázata, ha csak egy viszonylag rövid szakaszon, kis területen kritikus – 25 és 50 °C közötti – a víz hőmérséklete, mivel ezután innen megfertőzheti a rendszer többi részét, amit később már nehéz kezelni. Ezért fontos, hogy megakadályozzuk a használati melegvíz 50 °C alá hűlését és az ivóvíz felmelegedését 25 °C fölé (a magyar szabályozás ebben valamivel szigorúbb és 20 °C-on határozza meg a kritikus tartomány alsó határát – a szerk.).
  • Egyéb kockázati tényezők:
    • Alacsony vízáramlás vagy áramlás teljes hiánya
    • Olyan anyagok használata vagy jelenléte, amelyek védelmet és tápanyagot biztosítanak a vízi szervezetek számára és fokozzák a biofilmképződést, ideértve az iszapot, a vízkövet, a rozsdát, az algákat és más szerves anyagokat, amelyek összegyűlhetnek a csővezetékekben, a használati melegvíz (továbbiakban HMV) termelőben és/vagy a tárolókban, különösen a használaton kívüli vagy az alacsony vízfelhasználású időszakban.
    • Azon berendezések, amelyekből belélegezhető méretű cseppek – mint amilyenek az aeroszolok is – kerülnek ki, szintén olyan üzemeltetést igényelnek, hogy azok ne jelentsenek újranyitáskor kockázatot. Ilyen cseppek keletkeznek például az evaporatív hűtőkben (pl. a nedves hűtőtornyok és az evaporatív kondenzátorok), a vízcsapok használatakor, zuhanyzáskor, pezsgő- vagy élménymedencék vagy beltéri szökőkutak üzemeltetése során, WC-öblítéskor illetve egyéb berendezésekből, mint pl. a nagynyomású mosók, az esőztetős locsolórendszerek és a lábfürdők stb.
    • Fennáll a rendszer szennyeződésének kockázata a nem megfelelő minőségű tápvíz miatt (és nincs vízkezelés a belépés helyén). Például ha a vízellátás:
      • Nem közműves ivóvízellátásból biztosított
      • Nem folyamatosan ivóvíz minőségű
      • Nem folyamatos a vízellátás, tartálykocsiból vagy más módon biztosított

5. A szokásos kockázatcsökkentő intézkedések fenntartása

Amennyiben az épület várhatóan egy hónapnál rövidebb ideig lesz zárva vagy egyes szobák továbbra is működnek, a szokásos kockázatkezelési intézkedéseket is lehet követni. Ebben az esetben vagy amennyiben egy hónapot meghaladó ideig lesz az épület zárva, de az a cél, hogy bármikor biztonságosan újranyitható legyen a lezárást követően, akkor kövesse az 1-10. pontok előírásait:

  1. Tartsa fenn folyamatosan az eddig alkalmazott kockázatkezelő intézkedéseket: többek között például gondoskodjon arról, hogy a használati melegvíz az egész rendszerben keringtetve legyen és az épületre menő HMV hőmérséklete legyen legalább 60, a visszatérő vízé pedig legalább 50 °C.
  2. A használati melegvíz hőmérséklete – egyperces folyatás után – valamennyi végkifolyón (pl. zuhanyzón, vízcsapon) haladja meg az 50 °C-ot, az ivóvízé pedig ne legyen 25 °C-nál magasabb 2 perces kifolyatás után. A hőmérséklet ellenőrzésénél ügyeljen arra, hogy a vizet – a visszafröccsenés megakadályozása érdekében – ne nagy erővel folyassa. (A hazai rendelet által hivatkozott Módszertani levél – ami elérhető itt – 20 °C-ban maximalizálja az ivóvíz elfogadható hőmérsékletét – a szerk.). Bocid használata esetén folyamatosan biztosítsa a célkoncentrációt a teljes rendszerben.
  3. Legalább hetente egyszer gondoskodjon valamennyi hideg- és melegvizes végpont (zuhanyzók és vízcsapok) – óvatos, fröccsenésmentes – kifolyatásáról. Legalább annyi ideig folyassa a vízcsapokat, amíg a kívánt fenti értéket el nem éri a mind ivó- mind a használati melegvíz hőmérséklete. Ahol termosztatikus keverőszelepek működnek, ott győződjön meg róla, hogy az oda érkező víz hőmérséklete eléri ezeket a kívánt értékeket. Legalább hetente egyszer öblítse át (húzza le) emellett a WC-ket, a piszoárokat és a mellékágakat stb. is.
  4. Amennyiben ivóvíztárolás is történik, győződjön meg arról, hogy a tárolt ivóvíz szabad aktív klór tartalma legalább 0,2 – 1,0 mg/l.
  5. Úgy állítsa össze a monitoring-tervet, hogy biztosítva legyen, hogy ezen követelményeknek valamennyi monitoring-pont és minden alacsony használatú végkifolyó is megfelel.
  6. Őrizze meg az összes dokumentációt egy esetleges későbbi ellenőrzésre, beleérve a felülvizsgált és a módosított kockázatértékelési dokumentációt (ezek kézzel is megírhatók), a monitoring-adatokat, a helyesbítő intézkedéseket és minden bizonyítékot az adott feladat elvégzéséről, beleértve az elvégző nevét, a dátumot és az aláírást is.

6. Egyéb rendszerek kockázatkezelése

Ellenőrizze, hogy vannak-e egyéb olyan rendszerek, amelyek a legionárius betegség szempontjából ún. kockázati közegnek minősülnek, mint pl. a nedves hűtőtornyok, az úszómedencék, a pezsgő- vagy az élménymedencék stb. és döntse el, hogy mely rendszereket szükséges üzemeltetni, és melyeket leállítani.

  1. Győződjön meg arról, hogy a folyamatosan működő rendszerek üzemeltetése a normál eljárásrend szerint történik (felügyelet, monitoring és dokumentálás tekintetében is).
  2. A leállítandó rendszereket lehetőség szerint vízmentesíteni szükséges, ahol lehetséges a leengedés után teljesen kiszárítva, vagy ahol ez nem megoldható, ott leengedés előtt fertőtleníteni kell 50 mg/l szabad aktív klórral (vagy ekvivalens mennyiségű egyéb fertőtlenítőszerrel), legalább 1 óra hosszáig, majd át kell öblíteni és úgy leengedni.
  3. Az átmenetileg nem működő medencékkel kapcsolatban intézkedésekről itt olvashat többet.
  4. Újraindítás előtt valamennyi rendszert fertőtleníteni szükséges.

7. Leállítandó rendszerekkel kapcsolatos intézkedések

Amennyiben az épület egy hónapnál hosszabb ideig lesz zárva vagy úgy gondolja, hogy a használati melegvizet nem érdemes folyamatosan fűteni (energiahatékonysági megfontolásból) vagy senki sem tartózkodik a létesítmény területén, akkor a következő lehetőségek közül válaszhat:

7.1. Leállás vízmentesítés nélkül

  1. A leállás előtt zárja le a használati melegvíz termelését (pl. kazánt vagy fűtött HMV tárolót), engedje ki a vizet a HMV tárolóból az alsó csapolócsonkon addig, amíg teljesen tiszta víz nem folyik, zárja el a vízpótlást a hálózat felől, és ürítse le a tartályt.
  2. Ha a rendszert nem fertőtlenítették a közelmúltban, vagy problémák voltak a víz hőmérsékletével vagy a biocid szintjével, akkor megfontolandó a teljes rendszer fertőtlenítése 50 mg/l szabad aktív klór koncentrációjú vagy azzal egyenértékű biocid-tartalmú vízzel, legalább egy órán át, majd valamennyi végkifolyó átöblítése.
  3. Mossa át és töltse újra a rendszert és gondoskodjon arról, hogy a biocid-koncentráció a legtávolabbi ponton is elérje a legmagasabb normál üzemelési szintet.

Újraindításkor

  1. Gondoskodjon az ivóvízrendszer teljes fertőtlenítéséről: fertőtlenítse a teljes rendszert 50 mg/l szabad aktív klór koncentrációjú vagy azzal egyenértékű biocid-tartalmú vízzel, legalább egy órán át és ellenőrizze, hogy a fertőtlenítőszer koncentrációja eléri-e a legtávolabbi ponton is a kívánt szintet. Állítson utána, ha szükséges.
  2. Folyassa ki és töltse újra a rendszert úgy, hogy a fertőtlenítőszer koncentrációja elérje a normál üzemi szintet (legalább 0,2 mg/l szabad aktív klór, vagy azzal ekvivalens). (Ez olyan esetben állhat fenn, ha alkalmaznak kiegészítő fertőtlenítést – a szerk.)
  3. Töltse újra a HMV tárolót és melegítse fel a tárolt vizet legalább 60 °C-ra. Amikor eléri a teljes tárolt térfogat a 60 °C-os hőmérsékletet, nyissa ki a szelepeket és – ügyelve a forrázásveszélyre – folyassa ki a vizet valamennyi végkifolyón.
  4. Ahol szükséges, ellenőrizze a hőmérséklet és/vagy a biocid-szintet, avatkozzon be, ahol szükséges. Legalább 48 óra hosszú üzemelés után gondoskodjon vízmintavételről Legionella vizsgálatra a monitoring-ponto(ko)n. (Ha a fertőtlenítés után közvetlenül – 48 órán belül – történik a mikrobiológiai vízmintavétel, az eredmény hamis negatív lehet!).
  5. Akkor rendelje el az épület újranyitását, ha úgy ítéli meg, hogy a rendszerek – az ivó- és a használati melegvíz-rendszer – kontroll alatt állnak!
  6. Őrizze meg az összes dokumentációt egy esetleges későbbi ellenőrzésre, beleérve a felülvizsgált és a módosított kockázatértékelési dokumentációt (ezek kézzel is megírhatók), a monitoring-adatokat, a helyesbítő intézkedéseket és minden bizonyítékot az adott feladat elvégzéséről, beleértve az elvégző nevét, a dátumot és az aláírást is.
  7. Kövesse az egyéb kockázati közegekre vonatkozó tanácsokat a fentiek szerint!

 7.2. Víztelenítést követő leállás

Bármelyik víztelenítve leállított rendszer – kivéve, ha nagyon kicsi, egyszerű és lehetőség van a fizikai kiszárítására – kockázatot jelent, mivel nyomokban víz vagy pára maradhat a rendszerben, amely megfelelő körülményt biztosíthat a mikroorganizmusok, köztük a legionellák szaporodásához.

  1. A víztelenítés előtt gondoskodjon a rendszer teljes fertőtlenítéséről, öblítse át az összes végkifolyót 50 mg/l szabad klór koncentrációjú vagy azzal ekvivalens biociddal, legalább egy óra hosszán keresztül.
  2. Az újranyitás előtt ismerételje meg a 14-20. pontban leírtakat.

8. Ahol nem történik vagy nem megengedett a biocid-használat

  1. Víztelenítés után a lehető legalaposabban szárítsa ki a rendszert levegő átfúvásával.

Újraindításkor

  1. Folyasson hideg vizet valamennyi végkifolyón!
  2. Töltse újra a HMV tárolót és melegítse fel a tárolt vizet legalább 60 °C-ra. Amikor a teljes tárolt térfogat eléri a 60 °C-os hőmérsékletet, nyissa ki a szelepeket és – ügyelve a forrázásveszélyre – folyassa ki a vizet valamennyi végkifolyón!
  3. Ahol szükséges, ellenőrizze a hőmérséklet és avatkozzon be, ahol szükséges. Legalább 48 óra hosszú üzemelés után gondoskodjon vízmintavételről Legionella vizsgálatra a monitoring-ponto(ko)n.

Kövesse a 18-20. pontban leírtakat!

Megjegyzés

Bár a szerzők a teljességre törekedtek a kiadvány összeállítása során, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy valamennyi vizes rendszer egyedi a kialakításában, az anyagfelhasználásában és a használatának tekintetében. A szerzők semmilyen felelősséget nem vállalnak bárminemű veszteségért vagy kárért, amelyet részben vagy egészben valamely személy cselekedete vagy annak elmaradása okozott, aki a jelen kiadványban szereplő cél érdekében járt el.

A szerkesztő, Dr. Barna Zsófia megjegyzése:
A dokumentum teljes egészsében a „ESGLI Guidance for managing Legionella in building water systems during the COVID-19 pandemic” c. dokumentum fordítása, nem tartalmazza a szerkesztő véleményét. Egyes helyeken azonban – zárójelben, „a szerk.” megjegyzéssel – felhívja az Olvasó figyelmét arra, ha a hazai jogszabályi környezet milyen követelményeket tartalmaz. A szerkesztő semmilyen felelősséget nem vállal az esetleges fordítási és egyéb hibákért.

Kiemelt kép: NeONBRAND Unsplash 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Így azonnal értesülhet a legfontosabb hírekről.
Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.

Legnépszerűbb:

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!