Nem meglepő, hogy gyakran nem lehet éles határt húzni az épületgépészeti rendszerek üzemeltetése kapcsán azok víz- és levegőminőségre gyakorolt hatásuk között. Ez eszembe juttatta dr. Magyar Donát aerobiológus, a Magyar Higiénikusok Társaságának XXXIX. Vándorgyűlésén elhangzott érdekfeszítő előadását. Az előadást ugyan 10 éve hallottam, de ma éppoly aktuális, mint 2009-ben volt. Az előadás kiválóan alátámasztja, hogy az egyes épületgépészeti elemeket mennyire nem lehet külön kezelni és a vizes rendszerek nem megfelelő üzemeltetése – elvonatkoztatva az előadástól pl. a szigetelés hiánya, a pangás kialakulása, a korrózió, a nem megfelelő anyagválasztás, a nem megfelelő karbantartás stb. – mennyire nem csak a vízminőségre lehet negatív hatással, hanem a levegőminőséget is közvetve, de igen erősen befolyásolhatják, a különböző felületeken lecsapódó kondenzvíz, ha nem tud megfelelően gyorsan elpárologni, vizet, gyakran tápanyagot biztosíthat számos szervezetek szaporodásához, ami nem ritkán egészségproblémák kialakulásához is vezethet.
Gyakran szoktam emlegetni, hogy a Legionella kockázatkezelés együtt jár a vizes rendszerek helyes üzemeltetésére való törekvéssel (gyakorlatilag szinte egymás szinonímái sarkítva), ezért, ha a vizes rendszerek „Legionella-tudatos” üzemeltetetésére törekszünk, akkor sok esetben számos más olyan megbetegedés kialakulásának kockázata is jelentősen csökken, amely esetében nincs az üzemeltetőknek jogszabályi kötekezettsége.
És íme az említett előadás összefoglalója:
Fővárosi bérházak aerobiológiai vizsgálata
Magyar Donát, Kádár Mihály, Kredics László, Hetényi Gyula, Szax Anita, Nékám Kristóf, Körmöczi Péter
„Budapest belvárosában található bérházak nagy része elöregedett, gyakran vizesedik. Az átnedvesedett épületanyagokon megjelenő penészgomba-telepekből kiszóródó spórák légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak.
Egy kétszintes belvárosi könyvesboltban több dolgozónál jelentkeztek tünetek (sinuitis), melyek főként az emeleten, egy elszívó ventillátor bekapcsolásával erősödtek. A panaszok hátterét aerobiológiai módszerekkel vizsgáltuk: 100-100 liter levegőmintát gyűjtöttünk MAS-100 (Merck) készülékkel véres agarra és malátakivonat agarra, melyeket 4 napig 24 °C-on inkubáltunk. A megjelenő telepképző egységeket (CFU) megszámláltuk, majd a gombák esetén a telepmorfológiai típusokat izoláltuk, melyeket mikroszkóppal és az ITS régió szekvenciaelemzésével meghatároztunk. A légköri csíraszámot CFU/ m3 -ben adtuk meg.
A vizsgált terek levegője a szokványos beltéri értéknél (< 500 CFU/m3) magasabb baktérium mennyiséget tartalmazott. A kitenyészett baktériumok között általában a szokásos baktériumok (Micrococcus, Bacillus spp.) domináltak, azonban a két szint mikroflórája jellemzően eltért: a földszinten viszonylag sok Bacillus spp. (200 CFU/ m3) volt, ami az emeleti mintából teljesen hiányzott. Egyetlen mintából sem tenyészett ki kórokozó baktérium. Az emeleti levegő kiugróan magas koncentrácóban tartalmazott egy kórokozó gombafajt, az Aspergillus niger-t. Mennyisége jelentősen, közel nyolcszor meghaladta az elfogadható beltéri értéket (< 300 CFU/m3). A földszinti mintákban viszont egy Eurotium-faj uralkodott. A földszinti álmennyezet felett nagy kiterjedésű Chaetomium-faj telepét fedeztük fel.
Az épület az elöregedett vízvezetékek miatt a második emeletről beázott. A vizesedés a földszinti álmennyezet fölött látható, de az első emeleten a könyvespolcok és a gipszkarton díszburkolat mögött rejtve maradt. Itt találhatóak az A. niger telepei – erre a légköri koncentrációgradiens elemzéséből következtethetünk. A ventillátor szívó hatása az Aspergillus-spórákat a levegőbe juttatta ill. megakadályozta a kiülepedésüket. Az Eurotium-faj esetében a koncentráció a belső udvaron magasabb volt, mint a helyiségekben, vagyis a penészesedés a kültérben alakult ki. Ebben közrejátszhatott a meghibásodott ereszcsatorna is, mely folyamatosan nedvesítette a szellőzőberendezés beszívó nyílása melletti falat. A légtechnikai elemzés szerint a belső udvarról bejuttatott levegő megfelelő szűréséről nem gondoskodtak, a spórákat a rendszer a földszinten folyamatosan keringtette és dúsította. A hibás beállítások miatt a beszívott levegő nem jutott el az emeletre a vezetékeken. A vízszivárgások felszámolásával, a szellőzőrendszer beállításával és a belső udvarról bejuttatott levegő megfelelő tisztításával a levegőminőség javítható: az A. niger és Chaetomium-telepek kiszáradnak és elpusztulnak, a levegőben szálló spórákat kiszűri a megfelelően beállított készülék, továbbá a belső udvar levegőjének szűrésével az Eurotium sp. koncentrációja is csökkenni fog.”
Az előadás összefoglalója, sok más érdekes absztrakttal együtt elérhető az Egészségtudomány folyóirat oldalán.