Legionella a szélvédő-mosó folyadékban

A vizsgálatot az Egyesült Királyság Egészségvédelmi Ügynökségének (HPA) kutatómunkatársai folytatták le nemrég.

A friss tanulmány elsősorban arra a legionárius betegségre fókuszált, amelyet az emberek mindennapi tevékenységük során a közösségi terekben mozogva szereznek, szemben azokkal az esetekkel, amelyek leginkább a külföldi utazásokhoz köthetőek.

A kutatásról beszámoló publikáció egyik társszerzője szerint, aki a HPA munkatársa, nem könnyű a szórványosan előforduló legionárius betegséget előidéző fertőzés forrását megtalálni, de rögtön meg is jegyezték, hogy Angliában és Wales-ben a hivatásos gépkocsivezetők ötször nagyobb arányban betegednek meg Legionella fertőzésben, mint más emberek. Éppen ezért a tanulmány szerzői elhatározták, hogy utána járnak, melyek a gépjárművezetők és az utasok Legionella baktérium fertőzésének lehetséges rizikófaktorai.

Lefolytattak egy esettanulmányt, amelyben azokat az angliai és Wales-i eseteket vizsgálták meg, ahol a betegség tünetei 2008. júliusa és 2009. márciusának eleje között jelentkeztek. A tanulmány készítéséhez telefonon felvették a kapcsolatot a volt betegekkel és hozzájárulásuk után részletes adatokat szereztek be tőlük. Majd minden ember, aki beleegyezett abba, hogy részt vegyen a tanulmányban, kitöltött egy kérdőívet, amely az autóvezetési szokásaikkal, a járműveken vélelmezhető potenciális fertőzésforrásokkal és egyéb, ismert rizikótényezőkkel foglalkozott.

Amikor a kutatók a kitöltött kérdőívek eredményeit elemezték, 75 db esetről rendelkeztek adatokkal, és 67 fő, kontroll-csoportba tartozótól kaptak válaszokat. Az esetek szinte 100 %-ában a válaszadók olyan gépjárművekben utaztak, ahol a szélvédőfolyadék tartályba nem adagoltak anti-bakteriális anyagot tartalmazó szélvédőmosót.

Mindezek alapján a kutatók az alábbi következtetéseket vonták le:

• Korábban a betegség szempontjából az a kockázati tényező, hogy az emberek nem adagolnak a gépjárművük szélvédő mosó folyadékába anti-bakteriális adalékanyagot, ismeretlen volt, de úgy tűnik, ez a rizikófaktor nagyon komolyan kötődik a közösségi terekben szerzett szórványos legionárius betegségekhez.

A kutatók véleménye szerint minden öt, a közösségi terekben szerzett szórványos legionárius betegség esetből egy ehhez a kockázati tényezőhöz köthető. A Legionella baktérium átterjedésének kockázata szerintük egyszerűen csökkenthető azzal, ha a szélvédő mosóvízbe anti-bakteriális adalékanyagot tartalmazó szélvédő-mosófolyadékot öntenek az emberek sima víz helyett!

Egy BBC riport szerint a HPA egy másik „pilot” tanulmányt is lefolytatott, ahol azt állapították meg, hogy minden 5 db olyan gépkocsiból, amelynek szélvédőfolyadék tartályába nem bolti tisztítószert, hanem sima vizet öntenek a gépjármű tulajdonosok, 1-ben megtalálható volt a Legionella baktérium, míg azokban a járművekben, ahol a tulajdonosok/sofőrök bolti szélvédő-mosófolyadékot használtak rendszeresen, egyáltalán nem volt megtalálható a baktérium.

Hugh Pennington professzor, ismert angol bakteriológus szakértő elmondta a BBC riporterének, hogy nagyon is értelmes dolog az emberek figyelmébe ajánlani, hogy milyen fontos, hogy a járműveik szélvédőmosó tartályába bolti szélvédőmosó folyadékot öntsenek.

A professzor meglátása szerint a Legionella baktérium előszeretettel tanyázik a melegvíz hálózatokban, amelyek nincsenek rendesen tisztítva, és már ez az egyszerű lépés is segít abban, hogy az emberek ne kapják el a legionárius betegséget. A Legionella baktériumcsaládnak több, mint 40 tagja van, és közülük a „Legionella pneumophila” az, amely a leggyakrabban idézi elő a legionárius betegséget. Bár a baktériumcsalád tagjai megtalálhatóak a szabad vizekben is – tavak, folyók és víztározók -, és képesek alacsony hőmérséklet mellett „szunnyadni”, a baktérium igazán 20 és 40 fok Celsius között fejlődik igazán és telepszik meg a vezetékes vízhálózatokban, ahol a lerakódott vízkőből, üledékből, iszapból, illetve a különböző bio-rétegekből táplálkoznak.

Ahhoz, hogy a Legionella baktérium az emberre nézve veszélyes legyen, elegendő számban kell jelen lennie egy közegben, patogénnek (kórokozónak) kell lennie, és egynémely fajtája sokkal fertőzőbb, mint a többi. Rendszerint apró vízcseppekkel kerülnek át más közegekbe, pl. a zuhanyrózsákból és a légkondicionáló berendezésekből, de emberről emberre a fertőzés nem terjed.

A Legionella baktérium fertőzés tünetei kettő és tíz napon belül jelentkeznek, bár ritka esetekben ez hosszabb időt is igénybe vehet. A betegség lázzal, izomfájdalommal, fejfájással, száraz köhögéssel, légzési nehézségekkel kezdődik, majd fejlődik tüdőgyulladás betegséggé. Egyes fertőzött embereknél előfordulhat hasmenés, hányás, zavart és delíriumos állapot is.

A legtöbb beteg állapota antibiotikumos kezelés hatására javul, de súlyosabb esetekben – idős emberek, akik valamilyen más betegségben már szenvednek, vagy súlyosan beteg emberek körében – felléphet a légzőrendszer és a szervezet teljes összeomlása is, valamint sokkos állapot alakulhat ki. Az egyébként egészséges emberek között a legionárius betegség halálozási aránya 10-15 % között van!

A Legionella Fertőzések Európai Munkacsoportjának adatai szerint 2006-ban Európa 35 országából összesen 6.280 db legionárius betegség esetet jelentettek.

A bejegyzés szó szerint közli a www.diagnozis.hu weboldal cikkét

fotó