Legionella előfordulása hazai vízhálózatokban – doktori értekezés következtetései

Az előző cikkben a témához kapcsolódó doktori értekezésem téziseit soroltam fel, most nézzük, milyen következtetések kerültek meghatározása a munka eredményeképpen!

KORÁBBI CIKKÜNK

“Magyarországon még szakmai körökben is kevéssé ismert, hogy a legionellák az épített vizes környezetben széles körben előfordulnak és a legionárius betegség is jellemzően csak mint a „klíma-betegség” terjedt el a köztudatban. Nemzetközi tapasztalat az mutatja, hogy a legionárius betegség nagyobb járványok után kerül csak az érdeklődés középpontjába. Hazai példa erre még nem volt, az előforduló esetek túlnyomó része nem is kerül a nyilvánosság elé. A probléma léptékét kevéssé tükrözi az évente jelentett néhány tíz eset, de ez minden bizonnyal csak a töredékét jelenti a valós esetszámnak. Sem a területen szerzett, sem az egészségügyi ellátással összefüggő tüdőgyulladás esetek többségében nem kerül azonosításra a kóroki ágens, így még becsülni sem lehet, hogy ezek mekkora hányadát okozza Legionella. Az egészségkockázat helyes megítélését és kezelését – olykor még megbetegedések esetén is – elhomályosítják a gazdasági érdekek, vagy az érdektelenség és a tájékozatlanság.

A valós helyzet feltárását az is nehezíti, hogy az adott épülethez kötött megbetegedés, esetleg járvány – különösen a kiemelten érintett kórházak és szállodák esetén – negatív reklám, amit az üzemeltetők szeretnének lehetőség szerint elkerülni. A közelmúltban komoly sajtónyilvánosságot kapott, hogy egy egyetemi klinika vízhálózatában Legionella baktériumot találtak. Az esetnek jelentős visszhangja volt annak ellenére, hogy az általunk feltárt hálózati víz Legionella prevalencia adatok alapján kisebb azon kórházak aránya ma Magyarországon, amelyek vízhálózatából nem mutatható ki Legionella baktérium. Míg a Legionella előfordulása a vizes rendszerekben a megbetegedések előfordulásáig gyakorlatilag észrevétlen maradhat, addig a kockázatcsökkentő beavatkozások gyakran látványosak: így például az említett eset azért került nyilvánosságra, mert először a kórház teljes vízhálózatának, majd csak a melegvíznek a használatát függesztették fel a kockázatcsökkentő beavatkozások elvégzéséig. A fentiek miatt fontos eredménye a jelen munkának a tényleges prevalencia adatok feltárása.

A Legionella előfordulás kockázatát – ahogy ezt vizsgálataink is megerősítették – elsősorban műszaki paraméterek határozzák meg, ezért a kockázatkezelés valójában már az épület tervezési fázisában kezdődik. Mivel a kockázattal gyakran a tervezők sincsenek tisztában, a mai napig épülnek például olyan kórházak, amelyeknek használati melegvíz hálózatának egészében tervezetten 43 °C-os hőmérsékletű víz kering. A kockázatot minimalizáló jó üzemelési gyakorlat – a dolgozat eredményei által alátámasztottan – pontosan meghatározható.

A vízrendszerek vizsgálata során nyert tapasztalatok alapján egy kockázatbecslési kérdőívet készítettünk. A kérdőív kiterjed minden olyan közegre, amelyben a legionellák elszaporodhatnak és fennáll az aeroszol képződés lehetőségével a megbetegedés kialakulásának kockázata. A kérdőív mind az üzemeltetőknek, mind a hatóságnak lehetőséget nyújt az üzemelés és ezen keresztül a Legionella kockázat értékelésére. Bár a vízrendszer Legionella vizsgálata közvetlenül ad felvilágosítást a kolonizáció mértékéről, nem lehet kizárólagos eszköze a Legionella kockázat feltárásának.

Jogszabályi háttér, megfelelő szabványok és jó gyakorlatokat bemutató útmutatók nélkül még a vízvizsgálati eredményeik értelmezése is nehézséget jelenthetett az üzemeltetők számára, és egészen a közelmúltig nem állt rendelkezésre megfelelő iránymutatás a kockázatcsökkentés lehetőségeire vonatkozóan sem. A népegészségügyi és a munkavédelmi szakemberekre hárult a felelősség, hogy ebben támogassák az üzemeltetőket, aminek első lépése a módszertani útmutatókkal kiegészített hazai joganyag kidolgozása volt. Jelen munka egyik legfőbb eredménye, hogy részben tapasztalataira alapozva a múlt év végén megjelent az emberi erőforrások minisztere rendelete a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról. A szabályozás célja, hogy megelőzhetők legyenek az olyan járványok, mint ami például az elmúlt évben Spanyolországban több száz megbetegedést okozott. A kialakított szabályozás hatékony végrehajtával és a valamennyi érdekelt fél megfelelő tájékoztatásával megelőzhető lehet hazai járványok kialakulása.”

Forrás: Barna Zsófia “Legionella kolonizáció terjedése és diverzitása épített vízrendszerekben” (2016) című értekezésének tézisfüzete

Amennyiben kiváncsi legfrissebb híreinkre, iratkozzon fel!:

Felhívjuk a figyelmét, hogy Ön az "Küldés" gomb megnyomásával feltétel nélkül elfogadja és Önre nézve kötelezőnek ismeri el az Felhasználási és Adatkezelési Szabályzatot és kifejezett és egyértelmű hozzájárulását adja a hírlevelek fogadásához.

Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.

Legnépszerűbb:

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!

Köszönjük a megkeresést!

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot és megbeszéljük a további lépéseket...