Legionella előfordulása hálózati vízmintákban

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LV. ÉVFOLYAM, 2011. 2. SZÁM há

Összefoglalás: Közel négy évvel az „Európai Útmutató az Utazással Összefüggő Legionárius betegség Felügyeletéhez és Megelőzéséhez” magyarországi megjelenése után még mindig ez az egyetlen irányadó dokumentum a Legionella környezeti kimutatására. Az általános európai gyakorlattal ellentétben Magyarországon nem szabályozza törvényi előírás a különböző mesterséges vízrendszerek (hálózati vízközfürdők, hűtőtornyok) Legionella monitorozási kötelezettségét, ill. nem rögzítettek a határértékek sem Annak érdekében, hogy felhívjuk a törvényalkotók, ill. az üzemeltetők figyelmét a Legionella kockázat-becslés és kockázat-kezelés fontosságára, négyéves periódusban (2006-2010) vizsgáltuk Legionella jelenlétét különböző épületek (pl. egészségügyi és oktatási intézmények, szálláshelyek) vízhálózatában.

Legionella táptalajonA vizsgált 177 vízhálózat közül 98 (55,4 %) volt legionellával kolonizált. Az összesenvizsgált,hálózatfertőtlenítés által nem érintett 1 952 vízminta 43,6%-ból (843) volt Legionella kimutatható és a minták 25,1 %-nak csíraszáma haladta meg az Európai Útmutatóban rögzített 1 000 TKE/L-es határértéket. A legnagyobb mért csíraszám 10^7/L felett volt. A monitorozott kifolyatott hálózati hideg- és/vagy meleg vizek (1 216) 79,6 %-nak hőmérséklete esett a Legionella-kockázat szempontjából kritikus 20°C és 55°C közötti tartományba. A vízmintákból izolált Legionella baktériumokból összeállított törzsgyűjtemény 95,5 %-át (968/1014) a megbetegedésekkel leggyakrabban összefüggésbe hozható L. pneumophila-ként azonosítottunk. Az európai megbetegedések kb. 90 %-ért felelős L. pneumophila 1 bizonyult a környezeti mintákban leggyakrabban előforduló szerotípusnak (30,2 %). A törzsek 4,5 %-nak pontos szerotípusa az általunk ismert szerotipizálási módszerekkel nem volt meghatározható. Annak ellenére, hogy a kórházi vízhálózatok 76,0 %-ban, a szálláshelyek 77,0 %-ban kimutatható volt Legionella (legmagasabb csíraszám 3,40 x 107 TKE/L és 1,40 x 107 TKE/L), a jelentett nosocomiális és utazással összefüggésbe hozható legionárius betegség száma hazánkban messze elmarad az európai átlagtól. Vizsgálati eredményeink alátámasztják a Legionella kockázat-becslés és kezelés szükségességét. Törvényi szabályozás hiányában azonban az üzemeltetők jellemzően nem ismerik a helyes vízkezelési és vízbiztonsági gyakorlat fontosságát, illetve nem kényszerülnek annak betartására.
Kulcsszavak: Legionella, hálózati víz, legionellózis, nosocomiális és területen szerzett tüdőgyulladás

A cikk a Magyar Hidrológusok Társaságának Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj pályázatán díjazott lett. A díj átadására 2012. május 29-én került sor.

A cikk teljes szövege elérhető a link alatt.

fotó: www.freeimages.com, medi-shower.co.uk


Amennyiben kiváncsi legfrissebb híreinkre, iratkozzon fel!:

Felhívjuk a figyelmét, hogy Ön az "Küldés" gomb megnyomásával feltétel nélkül elfogadja és Önre nézve kötelezőnek ismeri el az Felhasználási és Adatkezelési Szabályzatot és kifejezett és egyértelmű hozzájárulását adja a hírlevelek fogadásához.

Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.

Legnépszerűbb:

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!

Köszönjük a megkeresést!

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot és megbeszéljük a további lépéseket...