Az Országos Epidemiológiai Központ honlapján minden évben közzétette Magyarország járványügyi helyzetére vonatkozó statisztikái mellett a statisztikai adatok elemzését. Ez az elemzés nem csak a nyers adatokat tartalmazta, hanem segített az olvasó számára megérteni, mi áll egy egy adat (pl. területi eltérések stb.) hátterében. Az utolsó ilyen megjelentetett kiadávány Magyarország 2015. évi járványügyi helyzete volt, amelynek legionárius betegségre vonatkozó összefoglalójának kivonatát közöljük itt változtatás nélkül, helyenként rövidítve úgy, hogy az az olvashatóságon ne változtasson.
2015-ben 58 legionárius megbetegedést jelentettek, közel kétszer annyit, mint 2014-ben. A morbiditás 0,6%ooo-nek felelt meg. Három beteg kivételével mindenkit kórházban ápoltak. Nyolc beteg halt meg (2014-ben 2), a mortalitás 0,08%ooo, a letalitás 13,8%-nak adódott.
Magyarország, 2011 – 2015 (forrás: www.oek.hu)
A legfiatalabb beteg 7, a legidősebb 91 éves volt. A középérték 57 év, az átlag életkor 54,6 év volt. A korspecifikus morbiditás az 50 év feletti korcsoportokban volt a legmagasabb (1,2%ooo). A betegek között egyre nagyobb arányt képviselnek a férfiak: míg 2011-ben a betegek 51,4%-a, 2015-ben már 70,7%-a volt férfi. (24. ábra)
A megbetegedések havi megoszlása hasonlóan alakult, mint a korábbi években. 2015-ben az esetek közel fele (48,3%) április és július között fordult elő, ugyanakkor – a korábbi évektől eltérően – novemberben is megfigyelhető volt a bejelentések kisebb halmozódása.
Az esetek kétharmadát (67,2%) Budapestről (22 beteg, morbiditás 1,3%ooo) és Baranya megyéből (17 beteg, morbiditás 4,6%ooo) jelentették. Ezen kívül az országos átlagnál magasabb morbiditást jelentettek Győr-Moson-Sopron (0,9%ooo) Csongrád és Hajdú-Bihar megyéből (0,7%ooo). A morbiditás Baranya megyében (4,6%ooo) volt a legmagasabb, többszöröse az országos értéknek.
Két beteg esetében merült fel, hogy a fertőzés valószínűleg hazai utazással függött össze.
Valamennyi betegnél végeztek laboratóriumi vizsgálatot, ezek alapján 44 eset (75,8%) megerősített, 14 eset valószínűsített legionárius betegségnek bizonyult. A megerősített esetek döntő többségében (93,2%) L.pneumophila antigén vizeletből történt kimutatásával, egy esetben L.pneumophila légúti mintából történő kitenyésztésével erősítették meg a diagnózist, ill. két beteg esetében mind a vizelet-antigénkimutatás, mind a tenyésztés igazolta a fertőzést. A valószínűsített betegek esetében – egy kivételével szerológiai vizsgálat támasztotta alá a diagnózist a Legionella fajok ellen termelődő specifikus ellenanyagok kimutatása révén.
22 megbetegedés nosocomialis eredetű volt, közülük öt bizonyítottan volt kórházhoz köthető, azaz a betegek egészségügyi intézményben fertőződtek meg, mivel kórházban tartózkodtak a teljes lappangási időben. 17 fő feltételezhetően kórházban akvirálta a fertőzést, mert a lappangási idő egy részében kezelték
fekvőbeteg-intézményben. Hat nosocomialis megbetegedés halálos kimenetelű volt.
A nosocomialis esetek közül 11 beteg egy azonos kórházban kialakult halmozódáshoz tartozott, mely járványhoz még feltehetően kapcsolható egy, a kórházba naponta belátogató személy és egy dolgozó, akinél foglalkozásával összefüggésben jött létre a megbetegedés.
Egy másik kórházi járvány három nosocomialis esetéhez szintén kapcsolható egy dolgozó foglalkozási megbetegedése. A további megbetegedések közül öt eset olyan intézményben került felismerésre, ahol korábban ilyen eseteket még nem tártak fel, három beteg pedig olyan létesítményben feküdt, ahol a korábbi eseteket követő megelőző sikeres intézkedések után hosszabb idő elteltével jelentették ismét az újabb megbetegedéseket.
Forrás: Országos Epidemiológiai Központ: Magyarország 2015. évi járványügyi helyzete
Annak ellenére, hogy az adatok 3-4 évesek, érdemesnek találtuk a közlésre, mert azt tapasztaljuk, hogy sem az európai, sem a hazai járványügyi adatok ezen betegségre vonatkozóan nem változnak jelentősen az elmúlt években, így olvasásra érdemes lehet.