Az előző hetekben megismerkedhettünk az ECDC által megjelentetett Európai Módszertani Útmutató a Legionella baktérium által okozott fertőzések megelőzésére, ellenőrzésére és vizsgálatára c. dokumentum első felének felépítésével, most a 3. és a 4. fejezet tartalmát mutatjuk be röviden:
A dokumentum 3. része a legionellák elszaporodásának ellenőrzésére és megelőzésére szolgáló módszereket foglalja össze.
A WHO Építmények Vízbiztonsága c. dokumentum 2011. évi közzététele óta (Cunliffe és mtsai, 2011) világszerte a vízbiztonsági tervet (water safety plan =WSP) tartják számon a rossz vízminőségből eredő kockázatok csökkentésének leghatékonyabb módjaként (a kúttól, egészen a fogyasztóig). (A vízbiztonsági tervről magyarul az Országos Közegészségügyi Intézet honlapjáról tudhat meg többet) oki.antsz.hu/documents/wsp.doc
A vízbiztonsági terv egy megelőző szemléletet közvetít, amelynek egyértelmű célja a rendszer leggyengébb pontjainak azonosítása, ahol a kockázatot jelentő tényezők beléphetnek a rendszerbe és hol szaporodhatnak el/nőhet meg a koncentrációjuk olyan mértékben, amely már kockázatot jelent a felhasználók, ill. egyéb exponáltak számára.
A vízbiztonsági terv tehát gyakorlatilag egy kockázatelemzést biztosít a vízbiztonsági csoport (Water Safety Group, WSG) számára. A csoport ezen információ felhasználásával ki tud egy irányítási rendszert dolgozni, amely a veszély kezelésére és a kockázat csökkentésére különböző intézkedésekkel tud reagálni és gondoskodni tud ellenőrző intézkedések végrehajtásáról. A vízbiztonsági terv az ellenőrző intézkedésekre, a megfelelő dokumentumkezelésre, oktatásra és kommunikációra is kitér. Előnye továbbá, hogy nem csak a nedves hűtőtornyokra és a hálózati vízre korlátozódik, hanem minden egyéb kockázati közegre is, úgymint pl. a medencés fürdőkre, vagy kockázati közeget jelentő berendezésekre.
A vízbiztonsági tervek alkalmazása (beleértve a kialakításukat is) együttműködésre készteti mindazokat, akik befolyással bírnak az adott víz használatára és a rendszer(ek) működtetésére. Ez az együttműködés magával hordozza az együttműködő felelek megfelelő kommunikációjának szükségességét, aminek következménye, hogy a felek jobban megismerhetnek minden olyan tényezőt, amelyek negatívan befolyásolják a vízminőséget (pl. felhasználók köre, felhasználási területek, problémák stb.).
A vízbiztonsági terv kitér továbbá:
- valamennyi kockázati közeg aktuális leírása, vázlatrajzzal
- kockázatértékelésre, az azonosított kockázati közegek felsorolásával
- aktuális intézkedési tervre a kockázat kezelésére, beleértve az ellenőrzési programot is, amellyel ellenőrizhető az elvégzett intézkedések hatékonysága
- a helyi szabályozások (jogszabályok, útmutatók) áttekintésére és alkalmazására rendszerenként (beleértve a felelősségi köröket is)
- oktatási követelményekre és a kompetencia szintek ellenőrzésére
- olyan előre tervezhető események kezelésére vonatkozó tervekre, mint pl. a nem megfelelő eredmények vagy a rendszerek kritikus hibái (például főbb berendezések meghibásodása, például biocid adagoló szivattyú).
Ezen kívül az útmutató ezen fejezete tartalmazza az ivó- és használati melegvízrendszerekre, a nedves hűtőtornyokra és a medencés fürdőkre vonatkozóan az ellenőrző mérésekkel kapcsolatos általános előírásokat is, úgymint pl.
- műszaki jellemzőket
- a rendszerek üzembe helyezésére, újraindítására, és működtetésére vonatkozó előírásokat normál üzem és havária esetén (meghibásodás, vagy nem megfelelő vizsgálati/mérési eredmények)
Fontos megjegyezni, hogy ezen leírások csak irányelvként értelmezendők, mert nem feltétlenül egyeztethető maradéktalanul össze valamennyi európai ország jogi előírásaival. Ennek ellenére mégis jó üzemelési gyakorlatként tekinthetők ezen útmutatásuk és alkalmazásuk részben, vagy egészben megfontolandó, természetesen mindenekelőtt az adott ország jogszabályainak való maradéktalan megfelelés mellett.
Az útmutató ezen fejezete foglalkozik továbbá a kockázatot jelentő hűtési rendszerek, – úgymint a nedves hűtőtornyok, vagy az evaporatív kondenzátorok – kialakításával, működésével, ellenőrzésével, tisztításával, fertőtlenítésével, vízkezelésével és az alkalmazandó ellenőrző intézkedésekkel (mikrobiológiai és kémiai monitoring). Ezen fejezet tér ki a medencés fürdők kialakítására, üzemeltetésére és ellenőrzésére is.
A 4. fejezet a különböző rendszerek vízkezelésével foglalkozik.
Kitér az ivó- és a használati melegvízrendszerek esetében a hőmérsékletellenőrzés és ahol szükséges, rendszeres fertőtlenítés és tisztítás fontosságára.
Ezen fejezet foglalkozik:
- a hőkezelés és a vegyszeres fertőtlenítés alkalmazásával a legionellák szaporodásának megakadályozása érdekében ivó- és használati melegvízrendszerek esetében
- a medencés fürdők vízkezelésével
- röviden kitér a kockázatot jelentő hűtési rendszerek biocidos kezelésére
- információt szolgáltat az alternatív vízkezelési módszerekről is, mint pl. klór-dioxid, klór-amin és réz/ezüst ionizáció alkalmazása. A fejezet olvasásakor nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy egyes európai országokban a biocidként alkalmazható vegyszerek köre és az alkalmazási módszerek (koncentráció, melléktermékek) jogszabályi szinten máshogyan is szabályozottak lehetnek.
A dokumentum teljes terjedelmében hozzáférhető angol nyelven az ECDC honlapján.
.