Milyen gyakori a legionárius betegség?

screenshot-2016-11-26-23-07-32Mire ez a nagy felhajtás ezzel kapcsolatban, hogy még rendelet is született a legionárius betegség jelentette kockázat csökkentése érdekében? Miért kell foglalkoznunk a Legionella kockázatcsökkentéssel?

Magyarországon a legionárius betegség 1998 óta kötelezően jelentendő. A jelentés megkezdésének közel 20 éve óta a jelentett esetek száma egyetlen évben sem haladta meg a százat. (A jelentett esetszámokról a legionellózis szócikk alatt és a legionárius betegség epidemiológiája c. cikkben olvashat többet). Ha ilyen alacsony a jelentett esetek száma, akkor miért foglalkozunk ezzel a kérdéssel?

Számos becslés utal arra, hogy a jelentett esetek száma a tényleges esetszám töredéke. Ezen becslések közül néhányat kiemelek:

  • Egy idén megjelent cikk szerint az összes tüdőgyulladás 2 – 9 százalékában Legionella baktérium a kóroki ágens.

.

  • Érdekes, hogy a valós esetek döntő többsége (65-80 %-a az USA és Nagy-Britannia adatai szerint) sporadikus és alacsonyabb a járványok aránya, annak ellenére, hogy a jelentett esetek jelentős része járványhoz köthető.

.

  • Egy másik becslés szerint az Amerikai Egyesült Államokban évente 8 000 és 18 000 fő szenved kórházi ellátást igénylő legionellózisban Az Egyesült Államok lakossága nagyjából 324 millió fő. Hasonló előfordulási gyakorisággal számolva Magyarországon a kórházi ellátást igénylő (!!!) megbetegedések száma ezen becslés szerint a valóságban valahol 250 és 550 között lenne évente.

.

  • Más oldalról folytatva a számolást: Az Európai Unióban 2012-ban közel 130 ezer ember halt meg tüdőgyulladásban. Ezen halálozási adatokkal és azon ténnyel számolva, hogy a halálozási arány tüdőgyulladások esetében kb. 10 %, évente nagyságrendileg kb. 1,3 millió ember szenved tüdőgyulladásban a fenti területen. Azt feltételezve, hogy az összes tüdőgyulladás 5 %-ának (2-9 % átlaga, lefelé kerekítve) hátterében legionárius megbetegedés áll, a számítást folytatva ez kb. 65 000 legionárius megbetegedés esetet jelentene, ami kb. tízszer annyi, mint az Európában évente jelentett esetszám…..
  • …..Ha 65000 legionárius megbetegedéssel számolunk Európára (509 millió emberre), akkor ez Magyarországra vetítve (2012-ben 9,9 millió fő), akkor ez 1 264 fő lenne. Ezzel szemben Magyarországon 2012-ben 34 esetet jelentettek. (becsült előfordulási gyakoriság így mindössze 2,7 %-a)

.

Az alacsony előfordulási gyakorisága ellenére a megbetegedés jelentősége azért figyelemre méltó, mert a halálozási aránya rendkívül magas: az európai surveillance adatok szerint a jól működő figyelőrendszerekben 10-30 % közötti halálozási arányt regisztrálnak. A betegség magyarországi halálozási aránya 1998-2014 között átlagosan 13,8 % volt, 2012-ben azonban meghaladta a 35 %-ot.

.

Folytassuk tehát tovább a számítást.

A fenti számítások során arra jutottunk, hogy 2012-ben 1264 fő betegedett meg legionárius betegségben Magyarországon. Ha a 13,8 %-os hazai átlagos halálozási aránnyal számolunk, akkor a legionárius betegségben meghaltak száma ez alapján 174 lenne. De játsszuk az ördög ügyvédjét és számoljunk a 2012. évi halálozási aránnyal is egyet gyorsan (35 %), eszerint 2012-ben Magyarországon több mint 400-an (442-en) haltak meg legionárius betegségben.

A számítás természetesen nagyon sok helyen csak becslésen alapul és több helyen sántít is, pl. az amerikai/európai adatok magyarországi adatokkal összehasonlítva korspecifikus adatok nélkül torzít, meg pl. nem vettük figyelembe a kórházban szerzett legionárius betegségek gyakoriságát a halálozási arány számításakor (a nosocomiális legionárius betegségre jellemző a magasabb halálozási arány stb.) és még bőven sorolhatnám.

Félre ne értsenek, nem mondom, hogy a számítások helyesek, mindenesetre további gondolkozásra serkentők. A torzítások figyelembevétele mellett mégis úgy vélem, ezek az adatok elgondolkoztatók, főleg, ha a halálozási statisztikákkal összevetjük ezeket a számokat. 2012-ben pl. 605 fő halálához vezetett Magyarországon közlekedési baleset. A közlekedési balesetektől félünk, nem? És a legionárius betegségtől nem? Hogy is van ez?

Hogy mi az aluljelentettség oka? Ennek hátterében elsősorban a diagnosztikai nehézség, ill. az aktív surveillance hiánya áll. Erről részletesebben majd egy későbbi blogbejegyzésben olvashat.

Ha kérdése van a Legionella baktériummal és a kockázatbecsléssel kapcsolatban, kérem jelezze!

.

Felhasznált irodalom:
ECDC. Legionnaires’ disease in Europe, 2011. 1st ed. Stockholm, Sweden: European Centre for Disease Prevention and Control; 2013.
ECDC. Legionnaires’ disease in Europe, 2012. 1st ed. Stockholm, Sweden: European Centre for Disease Prevention and Control; 2014.
ECDC. Legionnaires’ disease in Europe, 2013. 1st ed. Stockholm, Sweden: European Centre for Disease Prevention and Control; 2015.
Eurostat. Causes of death in the EU in 2012 (respiratory diseases, 153/2015) http://ec. europa.eu/eurostat/documents/2995521/6980739/3-10092015-AP-EN.pdf/bc1e347e-9895-4131-9972-4ef718869c22, 2015. szeptember 15.
File TM. Community-acquired pneumonia. Lancet Infect Dis. 2003;362(9400):1991-2001.
Marrie TJ, MacDonald S, Clarke K, Haldane D. Nosocomial legionnaires’ disease: lessons from a four-year prospective study. Am J Infect Control. 1991;19(2):79-85.
Cunha, Burke A et al..Legionnaires’ disease. The Lancet , Volume 387 , Issue 10016 , 376 – 385

.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Így azonnal értesülhet a legfontosabb hírekről.
LegionellaKontroll