A kormány vízügyi stratégiája, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése érdekében Nemzeti Víztudományi Kutatási Program indul a közeljövőben a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával. – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
„A jelenlegi feltételek mellett hatékony és koherens, stratégiai szintű vízgazdálkodási tudományos kutatás hálózati jellegű kell legyen, bevonva az összes releváns hazai víztudományi műhelyt (intézetet, tanszéket) és mozgósítva a nemzetközi tudományos együttműködésben rejlő összes lehetőséget” – áll a javaslatban, írja az MTA.
A javaslat arról szól, hogy a jelenleg dezintegrált hidrológiai adatbázisokból jöjjön létre szabad hozzáférésű integrált adatbázis, mely kiterjed a hidrológiai körforgás teljes láncolatára (éghajlat, időjárás, folyók, tavak, felszínalatti vizek, források stb.) A meteorológiai és hidrológiai adatbázisok gazdái, valamint az MTA bázisán létrehozandó víztudományi hálózat alakítsanak ki szoros tudományos és operatív együttműködést annak érdekében, hogy a hidrológiai körfolyamat atmoszférikus és terresztris részének összekapcsolása az észleléstől az előrejelzések közreadásáig megtörténhessen.
A javaslat szerint az új Nemzeti Víztudományi Kutatási Program várhatóan elősegíti és hatékonyabbá teszi:
- a hazai integrált vízgazdálkodást és a minőségi vízi közműszolgáltatást;
- a hazai felszíni és felszín alatti vízkészleteink fenntartható hasznosítását;
- a magyarországi víztestek jó állapotának, illetve potenciáljának elérését és megtartását, mely az EU Víz Keretirányelv követelménye;
- innovatív fejlesztések eredményeként a vízkezelést és víztisztítást;
- az ivóvízellátás biztonságát;
- az árvízi védekezést, például az előrejelzések pontosabbá tétele révén;
- a szélsőséges időjárási viszonyok földi vízforgalomra kifejtett hatásának jobb megértését, ezáltal a hatékonyabb védekezési eljárások kidolgozásának lehetőségét;
- a geotermikus energia felhasználás jelentős növelését és fenntartható használatát;
- az ásvány- és gyógyvizek humán-egészségügyi hatásainak jobb megértését, az egészségipar és a gyógy turizmus jelentős további hazai fejlesztését;
- a rekreáció kiszolgálását, beleértve a horgászatot, strandolást és más vízi szórakozást;
- határral osztott víztestek esetében a Kárpát-medencei szintű vízügyi együttműködést;
- a hazai vizes élőhelyek hosszú távú védelmét, valamint az ökológiai vízigények pontosítását;
- a növekvő mezőgazdasági (például öntözési) vízigények kielégítését;
- a belvizek és az aszály káros következményeinek csökkentését;
- a vízzel kapcsolatos tudásexport és nemzetközi oktatási tevékenység megerősödését.
Forrás: MTA hírei
.