Mi a „szürkevíz”? Mire használhatom?
Szürkevíznek nevezzük mindazon háztartásban keletkező, fekáliát nem tartalmazó szennyvizet, amely összegyűjtve tisztítás nélkül WC öblítésre, tisztítva takarításra vagy öntözésre használható fel. Az összegyűjtött víz 24 óránál tovább nem tárolható, mivel ennyi idő alatt a baktériumok kockázatos mértékben elszaporodhatnak. Háztartásból keletkező, fekáliát nem tartalmazó szennyvíz (például: mosás, fürdés) gyűjtése és felhasználása környezetvédelmi és gazdasági okokból is indokolt lehet, azonban felhasználása elővigyázatosságot igényel. Jelenleg még Magyarországon a szürkevíz felhasználásának nincs közegészségügyi szempontú szabályozása.
Lehet-e közegészségügyi kockázata a szürkevíz használatának?
Igen, szándékos vagy véletlen lenyelésével, élelmiszeren keresztül, valamint vízpermet képződés esetén (WC öblítés, locsolás) inhaláció útján. A szürkevíz mikrobiológiai kockázata (fekális elszennyeződése, bakteriális szaporodást elősegítő nagy szerves anyag tartalma) mellett kémiai kockázattal (fertőtlenítőszerek, háztartási vegyszertartalom stb.) is számolnunk kell.
Van csapadékvízre és szürkevízre vonatkozó vízminőség szabályzás Magyarországon?
A klímaváltozás miatt fogyatkozó vízkészletek, a növekvő vízigény, és az emelkedő vízdíjak előtérbe helyezik az alternatív vízforrások használata iránti igényt. Mindezek ellenére ezen vizek használatára, minőségére vonatkozó célzott szabályozás jelen pillanatban nincs Magyarországon.
Iható a csapadékvíz? Mire javasolt a felhasználása?
A csapadékvíz használata közvetlenül ivásra, főzésre közegészségügyi szempontok alapján nem javasolt. Használatát elsősorban: öntözésre, mosásra, takarításra, WC öblítésre ajánljuk. Összegyűjtött (tárolt) csapadékvízzel történő locsolás esetén csepegtető vagy gyökérzónás öntözés javasolt, kerülni kell a vízcseppek szóródását a Legionella baktérium által okozott fertőzés kockázata miatt.
Az intézetünkben szakvéleményezésre kerülő, és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett házi víztisztító kisberendezések egyike sem rendelkezik jelenleg csapadékvíz tisztítására vonatkozó alkalmazási engedéllyel. Ezen engedélyek a hálózati ivóvíz utókezelésére vonatkoznak és a következő oldalon tekinthetők meg.
Lehet-e közegészségügyi kockázata az esővíz használatának?
Igen, szándékos vagy véletlen lenyelésével. A csapadékvíz mikrobiológiai kockázata (pl. állati ürülék bemosódása a tetőről, valamint a talajjal, levegővel terjedő mikroorganizmusok elszaporodása tárolás közben stb.) mellett kémiai kockázattal (levegőben szálló szennyezések, tetőből beoldódó anyagok, pl. nehézfémek, azbeszt) is számolnunk kell. Ma már kaphatóak olyan rendszerek, amelyekkel a csapadékvíz épületen belül is felhasználható (pl. WC öblítésre). Ilyen rendszerek kiépítése esetén, a vezetékeken egyértelmű jelzésekkel kell jelölni a vízforrás eredetét, az esetleges ivásra, főzésre történő felhasználás elkerülése érdekében. A hálózati ivóvízzel történő keresztkötések kialakítása közegészségügyi szempontból tilos!
Okozhat-e legionellózist a szürkevíz vagy csapadékvíz használata?
Igen, a szürke- vagy csapadékvíz nem megfelelő tárolása, kezelése során a vízben felhalmozódó Legionella baktériumok aeroszol formájában a tüdőbe jutva okozhatnak legionellózist. Több esetben regisztráltak ilyen jellegű megbetegedéseket, szürke- és csapadékvízzel történő öntözés, mosás (pl. buszmosás) kapcsán.
Forrás: Ivóvíz kiskáté (Ivóvíz kiskáté Lakossági tájékoztató a gyakran ismételt kérdésekről). Készítette az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztály Ivóvíz munkacsoportja 2012. novemberében
kiemelt kép: www.impact-solutions.co.uk