Tenyésztésbe nem vonható legionellák jelentette egészségkockázat

Ismét a kezembe akadt egy érdekes összefoglaló tudományos munka, ún. review a neves Water Research folyóiratban a VBNC* legionellákról, azaz az olyan Legionella baktériumokról, amelyek életképesek ugyan, de tenyésztésbe nem vonhatók.

A cikk részletesen tárgyalja azt, hogy milyen hatásokra kerül a baktérium ebbe az ún. VBNC állapotba, ismerteti a VBNC legionellák különböző kimutatási módjait és feltárja a közegészségügyi jelentőségüket is.

A cikk összefoglalóját, ún. absztraktját már korábban bemutattam Önöknek:

KORÁBBI CIKKÜNK

Azt gondoltam, hogy most ennek az összefoglaló munkának azt a részét hozom Önöknek, amely azt részletezi, hogy vajon ezek a VBNC legionellák veszélyesek lehetnek-e az emberek számára?

Akit érdekel a cikk további része, eredeti nyelven, ingyenesen elérhető itt A. K. T. Kirschner: Determination of viable legionellae in engineered water systems: Do we find what we are looking for? – review. Water Research 93 (2016) 276e288

Tehát akkor a cikk ötödik fejezetének fordítása:

Veszélyes-e a VBNC Legionella az emberre?

A megválaszolandó kulcskérdés az az, hogy a VBNC legionellák veszélyesek-e az emberi egészségre és ha igen, milyen mértékben. Számos korábbi munka számolt be arról, hogy a VBNC állapotú legionellák sikeresen „újraéleszthetők” amőbákban (Ducret et al., 2014; Epalle et al., 2015; Garcia et al., 2007; Hwang et al., 2006; Steinert et al., 1997) és azt is kimutatták továbbá, hogy a legionellák az amőbák megfertőzése után emelkedett virulenciát mutatnak az emberi monocitákban és egerek tüdejében is fokozott a növekedésük (Cirillo et al., 1999).

Mindössze egyetlen cikk számolt be ezidáig arról, hogy járványos megbetegedéseket nem tenyészthető L. pneumophila (6-os szerotípus) okozott közvetlenül (Pontiac láz**) (Miller et al., 1993), de feltételezhetően a VBNC legionellák és a Pontiac láz között a kapcsolat jóval erősebb (Christian Lück, személyes kommunikáció). Érdekes módon a VBNC legionellákat nem sikerült „újraéleszteni” és a növekedésük sem volt ezidáig bizonyítható emberi sejt-vonalon vagy állat modellben (Ducret et al., 2014; Epalle et al., 2015). Itt kell megemlíteni, hogy számos tényező befolyásolhatja az „újraélesztés” sikereit, úgymint például a használt törzs, a VBNC sejtek kora, a VBNC állapotot kiváltó feltételek és az újraélesztés körülményei (Li et al., 2014). Pinto és munkatársai 2014-ben azt állapították meg, hogy a különböző fajok és a különböző törzsek specifikus “újraélesztő ablakkal” rendelkezzenek, vagyis van egy olyan időszak, amely alatt megtörténhet a sikeres „újraélesztés”. Mivel nem könnyű megtalálni a tökéletes „újraélesztési” körülményeket, egy-egy negatív eredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy az „újraélesztés” lehetetlen.

Nyugvó fázisú formákból származó 100 000 db VBNC sejtből mindössze egy-három tudott „újraéledni” amőbában. Meg kell jegyezni, hogy több kvantitatív kísérletre van szükség annak igazolására, hogy ezek az alacsony arányok széles körben reprezentatívak-e, különösen a tenyésztési körülmények nagy változékonysága miatt.

A legionellák közegészségügyi kockázatértékelése

Ha a VBNC legionellák komoly közegészségügyi jelentőséggel bírnak, a kockázatértékelési modellekben mindenképpen figyelembe kell őket venni és jelentőségüknek az epidemiológiai adatokban is tükröződnie kell. A Legionella kockázatértékeléshez megbízható kvantitatív adatok szükségesek. A kockázatértékelés alapvető lépései a következők i) átfogó veszélyazonosítás, ii) expozíció becslés és iii) megfelelő dózis-válasz összefüggés felállítása. Ezen lépések mindegyikénél figyelembe kell venni a törzs fertőzőképességében és a VBNC törzsek jelenlétében mutatkozó különbségeket. A jelenlegi kockázatértékelési modellek számos bizonytalanságra hajlamosak, beleértve a legionellák epidemiológiáját, a törzsek fertőzőképességét, a legionellák aeroszolizálását, az emberek általi expozíció valószínűségét, a fertőző dózist és a jelenlegi mennyiségi meghatározási módszereket (Whiley et al., 2014).

A jelenleg alkalmazott határértékek (pl. jogszabályokban, rendeletekben rögzített határértékek) általános mikrobiológiai tapasztalatokon alapulnak és a gyakorlatból (Armstrong és Haas, 2008), nem pedig egyértelmű kvantitatív mikrobiológiai kockázatértékelési modellekből (QMRA) származnak. Az épített vizes környezetek, amelyek a Legionella baktérium szempontjából potenciális fertőző forrásnak számítanak – mint pl. a hűtőtornyok, a pezsgőmedencék és a használati melegvíz-rendszerek – esetében a határértékek meghatározásának alapja nem egyértelműen dokumentált és nem is határozható meg egyértelmű kapcsolat a tenyészthető legionellák csíraszáma és a megbetegedés kialakulásának kockázata között (Ditommaso et al., 2015). A cikkben bemutatott 3. táblázat az OENORM B5019 Ausztrál Szabvány szerinti kockázat jellemzést és a határértékeket mutatja be (OENORM, 2011), hasonló határértékeket használnak más országok rendeletei, útmutatói is (WHO, 2007). Ezeket az értékeket tenyésztés alapú módszerekkel határozták meg, amiből adódik, hogy nem számolnak a VBNC legionellák jelentőségével és nem tesznek különbséget az egyes törzsek és fajok különböző virulenciája között sem (pl. az ún. Mab 3/1 pozitív törzsek virulenciája különösen magas). Kivételt képez ez alól az Osztrák Szabvány, ami szerint erős gyanú esetén ajánlott már a határértékeknél alacsonyabb csíraszámok esetén is (1000 TKE/l az 1-3-as kockázati csoportok esetében és 100 TKE/l a 4-es kockázati csoport esetében) ellenőrző intézkedéseket tenni. Emellett ezen szabvány szerint a L. pneumophila 1-es szerotípusa szigorúbban kezelendő, mint a többi Legionella szerotípus vagy faj.

ÉrtékelésOsztályozás1., 2., 3. kockázati csoportok (TKE/l) .4. kockázati csoport (TKE/l)
Nem tolerálhatóNagyon magas koncentráció>= 100 000>= 100 000
Nem tolerálhatóMagas koncentráció10 000 - <100 00010 000 - <100 000
Nem tolerálhatóKözepes koncentráció1 000 - <10 000100 - <10 000
TolerálhatóKözepes koncentráció1 000 - 1 500100 - 150
TolerálhatóAlacsony koncentráció<1 000<100

Nemrégiben történtek törekvések annak érdekében, hogy mennyiségi mikrobiológiai kockázatbecslést (QMRA-t) alkalmazzanak a Legionella jelentette egészségkockázat becslésére különböző épített vizes környezetek esetén (Armstrong and Haas, 2008; Schoen and Ashbolt, 2011), jelenleg azonban ehhez még nagyon kevés információ áll rendelkezésre, elsősorban a dózis-válasz összefüggést vizsgáló és az expozíciós modellek alacsony száma miatt (Ashbolt, 2015). Emellett az egyes modellek és a dózis-válasz összefüggések nem számolnak a Legionella fajok eltérő virulenciájával, a virulencia faktorok különböző expressziójával az egyes növekedési fázisok során és azzal a ténnyel sem, hogy a fertőzőképes legionellák egy jelentős része VBNC állapotban van (Buse et al., 2012). Lee és munkatársai nemzetközi kísérletet végeztek arra vonatkozóan, hogy kvantitatív PCR vizsgálati (qPCR) eredményeit használják fel a Legionella monitoringjában (Lee et al., 2011). Ennek a kvantitatív PCR vizsgálaton alapuló megközelítésnek az az alapvető előnye, hogy a fertőzőképes legionellák szélesebb tartományával számolnak, beleértve a VBNC állapotban lévő sejteket is. A módszer hátránya azonban, hogy túlbecsülheti a kockázatot az inaktív vagy elhalt sejtek kimutatása miatt (Buse és mtsai., 2012). A fent említett tanulmányban (Lee et al., 2011) a qPCR eredmény 0,6 és 2-szer volt magasabb, mint a tenyésztés eredményei. A figyelmeztetési (5 x 103 GU/L) és a beavatkozási szintek (5 x 104 GU/L) a qPCR adatokra vonatkoztak, ezek az értékek azonban az európai útmutatók tenyésztésen alapuló határértékeiből és nem az életképes, fertőzőképes Legionella sejtek valós számából és az általuk jelentett egészségkockázatból származnak.

*VBNC: életképes, de tenyésztésbe nem vonható (viable but not culturable)

**A Pontiac láz a Legionella baktériumok által okozott megbetegedések egyik kevésbé súlyos fajtája, amely elsősorban influenzaszerű tünetekkel jár és spontán gyógyul.

A pontos irodalmi hivatkozások az eredeti cikkben – amely elérhető online, ld. fent – visszakereshetők.

Kiemelt kép forrása: Water Reseach

.Ne felejtse, lehet, hogy Önnek is van Legionella kockázatértékelési kötelezettsége!

Amennyiben kiváncsi legfrissebb híreinkre, iratkozzon fel!:

Felhívjuk a figyelmét, hogy Ön az "Küldés" gomb megnyomásával feltétel nélkül elfogadja és Önre nézve kötelezőnek ismeri el az Felhasználási és Adatkezelési Szabályzatot és kifejezett és egyértelmű hozzájárulását adja a hírlevelek fogadásához.

Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.

Legnépszerűbb:

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!

Köszönjük a megkeresést!

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot és megbeszéljük a további lépéseket...