Helyzetkép a hazai kórházi vízhálózatok Legionella szennyezettségéről

A 2016. januárban kelt blogbejegyzés kiegészítése: A mai napon, 2017. május 25-én, a Magyar Hidrológiai Társaság Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjat adományozott dr. Barna Zsófia és kollegái, dr. Kádár Mihály, Kálmán Emese, Róka Eszter, Szax Anita és dr. Vargha Márta részére a „Legionella prevalence and risk of legionellosis in Hungarian Hospitals” c. 2015-ben megjelent tudományos munkájukért.

A 2016. januárjában kelt blogbejegyzés:

Múlt heti, a Water Researchben megjelent cikkünkben bemutattuk, hogy a hazai használati melegvízhálózatok milyen nagymértékben szennyezettek legionellával. A legkomolyabb a kórházak, iskolák, illetve központi melegvízellátású lakóingatlanok esetében a kolonizáció mértéke. Ez azért figyelemreméltó és egyben elkeserítő is, mert a kórházi ellátást igénylő betegek fokozottan fogékonyak lehetnek egyes fertőző betegségekre, közülük is a legionárius betegségre.

A múlt heti bejegyzéshez hasonlóan ezen a héten is egy tudományos cikk összefoglalójának a magyar fordítását adjuk közzé, de ez most kifejezetten a kórházi vízhálózatokból vett vízminták eredményeire koncentrál.

A cikk összefoglalója:

„A nosocomiális legionárius betegség a világ minden táján egyre nagyobb problémát jelent. Magyarországon, a jelentett esetek kb. 20 %-a kórházi ellátással összefüggő megbetegedés, azonban jogi szabályozás hiányában a kórházak nem ellenőriztetik rutinszerűen vizes rendszereik legionella szennyezettségét.

A vizsgálatba vont 23 kórház használati melegvízrendszerének több mint 90 %-ából azonosítottak Legionella baktériumokat. A csiraszámok jellemzően meghaladták a közegészségügyi kockázatot jelentő 1000 TKE/l-es értéket.

Valamennyi kórházban kritikusan alacsony használati melegvíz hőmérséklet-értékeket mértek (<45 °C) és az épületen belüli hőmérsékletesés is igen tág határok között mozgott (3-38 °C). A magas hőmérsékletesés a nem megfelelő cirkulációra utal. A legtöbb kórház 30 évnél idősebb volt (77 %), azonban az eredmények azt mutatták, hogy az új rendszerek (3) is rövid idő alatt kolonizálódhatnak legionellákkal, ha a HMV hőmérséklete alacsony.
A Legionella előfordulásának veszélyét a sérülékeny ivóvízbázisból szolgáló víz, az összetett vízhálózat és a nagyméretű HMV tartály növelte (Esélyhányadosok: 28,0, 27,3, 27,7), az eredmények szignifikánsak.

A kockázatcsökkentő beavatkozások (beleértve a hő- vagy vegyszeres fertőtlenítést) csak akkor bizonyultak hatékonynak, ha a rendszert a beavatkozás elvégzése előtt beszabályozták. Annak ellenére, hogy a kockázati tényezőkben jelentős különbséget nem találtak, a nosocomiális legionárius betegséget jelentő kórházak esetében lényegesen magasabb volt a Legionella pneumophila 1 izolátumok aránya, az eredmény szignifikáns.

A hazai kórházak környezeti legionella monitoringja arra utal, hogy a kórházi ellátással összefüggő legionárius betegség erősen aluljelentett. A magas kolonizáltsági arány azonnali környezeti Legionella vizságlat és jogszabály szükségességét indokolja.”

Az eredeti cikk és az összefoglalója elérhető az Akadémiai Kiadó honlapján.

Ne feledje, már van Magyarországon is jogszabályi kötezettség Legionella környezeti vizsgálatára és kockázatfelmérés elvégzésére. Erről többet az Megjelent az EMMI Legionella rendelete!!!!!! című blogbejegyzésben olvashat.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Így azonnal értesülhet a legfontosabb hírekről.
LegionellaKontroll