Legionella a szennyvíztiszító telepen, 2. rész – az egyes iparágak szennyvizei

A szennyvíztisztító telepekkel foglalkozó négyrészes sorozatunk első cikke megismertette az Olvasót a Legionella baktériummal és az általa okozott legionárius betegséggel és áttekintette az ipari illetve a kommunális szennyvíz valamint a szennyvíztisztítótelepek jelentette egészségkockázatot általánosságban ezen betegség szempontjából.

Ezen a héten azzal foglalkozunk, hogy egyes iparágak szennyvíztisztítói miért jelentenek nagyobb kockázatot és milyen nagyobb járványok illetve különleges esetek köthetők ezekhez a típusú szennyvíztisztítókhoz és mi állhat ennek hátterében.

Kommunális szennyvíz

Nem ritka, hogy egy liter nyers kommunális szennyvízből 10^8 csíraszámban mutatnak ki legionellát és a kezelt vízben is gyakran meghaladja a 10^6 – 10^7/l-t a koncentrációja (csak viszonyításképp, 1 liter használati melegvízben már 1000 TKE/l (telepképző egység/l) azt mondjuk, hogy beavatkozásra van szükség). Ezzel ellentétben más tanulmányok arról számolnak be, hogy inkább a kezelt szennyvízben magasabb a csíraszám. Egy vizsgálat során például a patogén Legionella pneumophila-t, a L. feeleiit és a L. tusconensist a nyers szennyvízből nem is tudták kimutatni, de az aktív szennyvíziszapból, a másodlagos tisztítás során vett mintából és az effluensből is azonosították ezeket a patogén szervezeteket.

Kérdés, hogy azért biztosított-e a legionellák túlélése a szennyvízkezelés különböző lépései során, mert a protozoa gazda védelmet nyújt számukra, vagy a rendszerelemeken kialakuló biofilm biztosít menedéket a kedvezőtlen környezeti feltételekben való túléléshez?

Egy tanulmány (Roll és Fujioka, 1995), a levegőztető medence feletti levegőt vizsgálta Legionella jelenlététére és 10^9 TKE (telepképző egység) legionellát mutatott ki 1 m^3 levegőből. Egy másik tanulmány pedig a levegőztető medence felett és az iszap vízmentesítési eljárása közben vett mintákból, sőt 250 méter távolságban a szennyvízteleptől is kimutatta a baktériumot. Nguyen (2006) és Olsen (2010) pedig arról számoltak be, hogy megfelelő időjárási körülmények esetén a szél akár 10 km-es távolságra is eljuttathatja a legionellával szennyezett aeroszolt, megnövelve ezáltal a betegség kialakulásának kockázatát és a kockázatnak kitett lakosság számát. Schoen és Ashbolt pedig azt írták le, hogy mind az aeroszol méreteloszlásai, mind az időjárási körülmények (pl. szél iránya és sebessége, a levegő páratartalma) jelentősen befolyásolják, hogy a forrástól számítva milyen távolságban lehet megbetegedésre számítani.

További vizsgálatok szükségesek azonban még, amelyek elemzik 1.) a szennyvízkezelés technológiájának, 2.) a szennyvíztisztító nagyságának, 3.) a szennyvíz minőségének és 4.) az üzemelési körülményeknek hatását a legionellák elszaporodásának és a legionárius betegség kialakulásának kockázatára.

Olajipari szennyvíz

A Franciaországban (Pas de Calais) 2003-ban és 2004-ben történt megbetegedések megfelelően alátámasztják a szennyvíztisztítók jelentette egészségkockázat jelentőségét. A járvány során 86 laboratóriumilag igazolt és 104 valószínűsített megbetegedést regisztráltak illetve 18 halálesetet jelentettek egy petrolkémiai üzem levegőztetett, aktíviszapos medencéjétől számított 12 km-es sugarú körből. A létesítményen hűtőtőtorony és szennyvíztisztító telep is működött. A hűtőtoronyból vett minták Legionella száma 730 000 és 1 millió TKE/l között mozgott. Azonban annak ellenére, hogy a szennyezett tornyokat lezárták, még további megbetegedéseket jelentettek. A szennyvíztisztító levegőztető medencéjét is mintázták legionellára és kimutatták belőle a betegekből is izolált, járványt okozó törzset a következő koncentrációkban: 5 400 TKE legionellát izoláltak a medence felett vett 1 m^3 levegőből és 300 TKE-t 270 m távolságban, az uralkodó szél irányában.

Fa- és papíripari szennyvíztisztító

A papírgyárak gyakran használnak aerob biológiai eljárást a szennyvízkezelésben. Ez esetben szervetlen tápanyagok hozzáadásával is fokozzák a biológiai aktivitást. Egy járvány során, svéd papírgyári szennyvízből 10^6 – 10^7 TKE/l koncentrációban mutatták ki a megbetegedésekkel leggyakrabban összefüggésbe hozható Legionella pneumophila-t, mégpedig ugyanazon törzset, amelyet a megbetegedett dolgozókból is izoláltak. Ez a svéd azonban nem egyedi eset, más országokban hasonló eredményeket kaptak. Norvégiában 56 megbetegedés és 19 haláleset köthető egy papírgyár levegőztető medencéjéhez. Skandináviában a papíripari szennyvíztisztítótelepeket tartják a legionárius betegség szempontjából az egyik legjelentősebb kockázatot jelentő létesítménynek.

Söripari szennyvíz

A söripari hulladéknak magas a kémiai oxigénigénye és a tápanyagtartalma is, illetve tovább fokozza a Legionella baktérium elszaporodásának kockázatát, hogy a szennyvíz kezeléséhez aerob folyamatokat használnak. Az eddigi legnagyobb németországi legionárius betegség járvány során a leginkább patogén legionellát, az ún. L. pneumophila 1 szerotípus, Knoxwille típusátt izolálták az üzem elfolyójából, a kommunális szennyvíztisztítóból, ahova az ipari tisztító effluense érkezik, a befogadó folyóból és két olyan ipari hűtőtoronyból, amelyek 3 km-re fekszenek a szennyvíztisztító teleptől. Ezt a járványos törzset legmagasabb csíraszámban a keverő és kiegyenlítő tartály elfolyójából (1.10^10 TKE/l) és az aktíviszap tartályából (≥ 5.10^7 TKE/l) mutatták ki. A Wester folyóba engedett tisztított szennyvíz pedig 2.10^5 TKE/l csíraszámban tartalmazta a járványért felelős törzset. A járvány a sörgyártól kb. 3 km-re lévő hűtőtoronyhoz volt köthető (159 valószínűsített eset és 2 halálozás).

A járvány után a Legionella elszaporodásának csökkentése érdekében számos kontrollintézkedést vezettek be, pl. a csepegetőtesteket bezárták, az aktíviszap tartályokat befedték és a kompresszált levegőztetést kiváltották tiszta oxigénnel való kezelésre az aeroszolképződés csökkentése érdekében. Ezen kívül UV fertőtlenítőt is beszereltek az elfolyó tisztított szennyvíz kezelésére és egy ideig perhangyasavas fertőtlenítéssel is kiegészítették a vízkezelési technológiát. Később az előkezelésre használt kiegyenlítőtartályt kiszakaszolták és anaerob reaktorral váltották ki. Az anaerob módon kezelt szennyvizet a kommunális szennyvíztisztítóban tisztítják tovább. Ez volt az a német járvány, amely után az a részletes szakértői állásfoglalás készült, amellyel a cikksorozatunk 4., utolsó része foglalkozik.

Élelmiszer- és tejipar

Az élelmiszer- és a tejipar által kibocsátott szennyvíz – a söriparéhoz hasonlóan – kémiai oxigénigénye magas és gazdag tápanyagokban, kolloidokban is. Az élelmiszer- és a tejipari szennyvizet jellemzően fizika és kémiai eljárásokkal kezelik. A legtöbb tejüzemi szennyvizet aktíviszappal kezelik. A tejipari szennyvíztisztítók vizei és rendszerelemei is gyakran szennyezettek legionellával: egy vizsgálat valamennyi ellenőrzött medencéből ki tudott legionellát mutatni, viszont Lund és munkatársai azt vélelmezték, hogy a tejipariszennyvíz egyes kémiai vagy mikrobiológiai összetevői (pl. Lactobacillus) olyan inhibitorokként működhetnek, amelyek gátolják a L. pneumophila szaporodását. Más vizsgálat ezt az elméletet azonban nem igazolta (tény azonban, hogy szennyvízből nehéz legionellát tenyésztéssel eleve kimutatni). Dániában öt munkás betegedett meg egy fedetlen iszaptalanító ülepítőmedencéjénél. Az iszap Legionella csíraszáma meghaladta a 10^6 TKE/g-ot.

Jövő héten összefoglaljuk az eddigi tapasztalatokat, áttekintjük Németország egyik tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália rendeletét és szakértői állásfoglalását, amely állásfoglalás – a hazai rendelettel nagyon hasonló módon, de szennyvíztisztító telepek szennyvizeire – konkrét kockázati szinteket és hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket fogalmaz meg.

Két hét múlva pedig összefoglaljuk, hogy ez az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány részére készült szakértői állásfoglalás milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket javasol olyan esetben, ha kockázatcsökkentő beavatkozás elvégzése szükséges.

A cikksorozat korábbi része elérhető itt:
1. rész. Bevezető. A szennyvíztisztítótelepek jelentette veszélyek a legionárius betegség szempontjából

Ha szívesen olvasna többet a szennyvíztisztító telepekben elszaporodó legionellákról, érdekes járványokról és a kockázatcsökkentés lehetőségeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Így azonnal értesülhet a legfontosabb hírekről.
Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.

Legnépszerűbb:

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!