Legionella a szennyvíztiszító telepen, 4. rész – kockázatcsökkentés

A szennyvíztisztító telepekkel foglalkozó négyrészes sorozatunk első három cikke (1. itt., 2. itt, 3. itt érhető el) megismertette az Olvasót a Legionella baktériummal és a legionárius betegséggel, áttekintette az ipari és a kommunális szennyvíz illetve a szennyvíztisztítótelepek jelentette egészségkockázatot. Múlt héten a szennyvíztisztítótelepek Legionella kockázatértékelésével foglalkoztunk és összefoglaltuk az észak-rajna-vesztfáliai szakértői állásfoglalás legfontosabb megállapításait, ami a legrelevánsabb kockázatértékeléssel foglalkozó dokumentum jelenleg a témában.

Ezen a héten pedig összefoglaljuk, hogy a hírlevélsorozat 3. részében hivatkozott németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány részére készült szakértői állásfoglalás milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket javasol, ha ilyen beavatkozás elvégzése szükséges:

A 3. pontban meghatározott 100 000 TKE/l feletti Legionella-koncentráció esetén az alábbi kockázatkezelő beavatkozások elvégzése mérlegelendő. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek jórészének hatékonysága további vizsgálatok és kutatások tárgyát kell, hogy képezzék:

  • A mechanikai előszűrőket – amelyek tisztítása közben aeroszol képződhet – épülettel szükséges körülhatárolni, és a tisztításuk során csak maszkot viselve szabad bent tartózkodni.
  • Kerülendők a nyitott szállítócsatornák és a csigás szállítók használata vagy használatuk esetén legalább be kell azokat fedni.
  • A levegőztetőmedencéket azok működése alatt be kell fedni, különösen a fenti Legionella-terhelés esetén.
  • Levegőztetés esetén nem felszíni levegőztetést kell választani, hanem olyan lehetőséget, amely kevésbé aeroszolképző, mint pl. a finom buborék diffúzor vagy a merülő levegőztető alkalmazása. Tiszta oxigén ideiglenes használatával az aeroszolképződés a levegőztetés során szintén jelentősen csökkenthető.
  • Turbulenciát okozó vagy ütköző kaszkádok – az aerszolképződés elkerülése miatt – szintén nem használhatók.
  • Nyitott csepegtetőtestek használata szintén nem javasolt. Zárt, de levegőztetett csepegtetőtest alkalmazása esetén a kiáramló levegő fertőtlenítése szükséges. Mivel azonban ezek a biofilmes eljárások alapvetően kedvező feltételeket biztosítanak a legionellák szaporodásához, érdemes lenne további vizsgálatokat végezni annak tisztázására, hogy ez a technológia mennyire jelent a Legionella miatt kockázatot.
  • Jelen ismeretek szerint anaerob szennyvízkezelés esetén nem képesek a legionellák szaporodni, azonban a szennyvízben már korábban jelenlévő legionellák az eljárás során nem pusztulnak el. Az ipari, a legionellák szaporodásához kedvező tápanyagösszetételű szennyvizek anaerob előkezelése megoldást jelenthet a problémára, ezért ezt a lehetőség érdemes tovább vizsgálni. Az tisztázandó elsősorban, hogy ezen előkezelési eljárás során lebomló tápanyagok miatt, az utána következő aerob berendezésekben a legionellák szaporodása elkerülhető-e.
  • A szennyvíziszapkezelő berendezéseket (sűrítők, centrifugák, prések, szalagos szűrők) külön odafigyeléssel szükséges üzemeltetni, amennyiben a szennyvíziszap tudvalevően legionellával szennyezett. A kezelőszemélyzet csak megfelelő biztonsági utasításokat követve és védőmaszkkal ellátva dolgozhat, ami különösen a tisztítási és a mosatási lépések során érvényes (pl. nagynyomású mosók alkalmazása). A szennyvíziszap oltatlan mésszel történő kezelése nem bizonyult hatékonynak.
  • A szennyezett műtárgyak vagy épületek aeroszollal terhelt belső területeire csak megfelelő védőmaszk viselése mellett (FFP 2) szabad belépni.
  • A legionellával szennyezett szennyvíziszap szállítása lefedve javasolt és el kell kerülni aeroszolképződést is.
  • A legionellával szennyezett szennyvíziszap újrahasznosítása vagy ártalmatlanítása csak a dolgozók védelme és az aeroszol kijutásának megelőzése érdekében hozott biztonsági előírások betartása mellett végezhető el.
  • Az olyan csatornákban, ahol legionellával szennyezett szennyvíz szállítása folyik, az aknafedelet zárva kell tartani az aeroszol kikerülésének megakadályozása érdekében. Ilyen esetekben előnyös az eső- és a szennyvíz külön csatornában történő vezetése, vagy adott esetben az ipari és az egyéb szennyvíz elválasztása.
  • Az olyan üzemrészek, amelyeket az aeroszolkibocsátás megakadályozásával összefüggésben fedtek le, elszívott levegőjét kezelni szükséges (pl. fertőtlenítés). A biofilterek hatása ilyen tekintetben még nem eléggé részletesen vizsgált és további kutatások elvégzése szükséges. Az eddigi célzott mérések nem mutattak Legionella kibocsátást, de további vizsgálatokat kell csinálni.

A szennyvíztisztító személyzetének védelme érdekében ajánlott:

  • A felületek vagy a berendezések egyes részeinek tisztítására csakis ivóvíz minőségű víz használható.
  • A nagynyomású mosókkal dolgozók és a mellettük exponált dolgozók védőmaszkkal ellátva dolgozhatnak (FFP 2 vagy 3 maszkok – a tevékenységtől függően; pl. a biofilm vagy a derítőmedencében található lerakódások eltávolítására használatos air jetek vagy nagynyomású mosók üzemeltetéséhez: FFP 3).
  • A munkahelyi biztonság és az egészségvédelem érdekében a szennyvíztisztítóban meghatározandó minden olyan terület, ahol aeroszol magas koncentrációban fordulhat elő és ott személyes védőfelszerelés használandó.

Köszönjük, hogy velünk voltak ebben a négy hétben, amikor áttekintettük a szennyvíztisztítótelepekben elszaporodó legionellák jelentette egészségkockázatot, és a jelentősebb ilyen eredetű járványokról és a kockázatcsökkentés lehetőségeiről írtunk!

A cikksorozat korábbi részei elérhetők az alábbi linkeken:

1. rész. Bevezető. A szennyvíztisztítótelepek jelentette veszélyek a legionárius betegség szempontjából

2. rész. Különböző iparágak szennyvíztisztítói esetében a Legionella baktérium által jelentett egészségkockázat.

3. rész. Szabályozás, határértékek

4. rész. A kockázatcsökkentés lehetőségei legionellával erősen szennyezett szennyvíziek esetén

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Így azonnal értesülhet a legfontosabb hírekről.
Dr. Barna Zsófia

Dr. Barna Zsófia

környezetegészségügyi szakember, Legionella szakértő,
a Prevalence of Legionella in premise plumbing in Hungary című cikk egyik szerzője.

Kötelező Legionella kockázatbecslés

2016-tól az EMMI 49 /2015 (XI. 6) rendelet alapján kötelezően kockázatbecslést kell készíttetnie, ha az Ön létesítménye Legionella fertőzési kockázatnak van kitéve.

Legnépszerűbb:

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!