Gyakran kérdezik tőlem, hogy mi van a vízhálózat belsejében, hogy kell azt elképzelni. Sok száz használati melegvíz-rendszerhez volt már szerencsém, de erősen használt HMV-csövet belülről még, bevallom, sosem láttam. A minap egy ismerősömhöz voltam hivatalos, aki végül lemondta a találkozót, arra hivatkozva, hogy cserélik a használati melegvíz-csövet, 8. emeleti, kispesti panellakásában. Én magam, ahelyett, hogy … Olvass tovább Az én Szent Grálom!
A The New Yorker c. újság december 8-i számában figyeltem fel arra, hogy az amerikai bizonyos Rob Dunn laboratóriuma (Észak Karolinai Állami Egyetem) egy különös kutatást indított a “Showerhead Microbiome Project” címmel. A kutatás lényege, hogy változatos típusú és földrajzi elhelyezkedésű zuhanyfejekből vesznek/vetetnek kontrollált körülmények között biofilmmintát és elemzik kül. molekuláris biológiai módszerekkel. Reménykedtem, hogy … Olvass tovább A nagy zuhanyfej projekt
Ezt a médiahírt azért fordítottam le és egészítettem ki, mert mindig érdekesnek találom, hogy hány olyan helyen szaporodhat el és onnan kijutva képes megbetegedést okozni valamely kórokozó, amire nem is gondolunk. Egészen egyedülálló közeget azonosítottak és tettek felelőssé egy 4 megbetegedéssel – köztük két halálos áldozattal is – járó legionárius betegség járványban. A megbetegedést okozó … Olvass tovább Szívműtéteknél használt hűtő-fűtő készülék is rezervoár lehet kórokozók számára?
Ezen a héten Joseph O. Falkinham III „Common Features of Opportunistic Premise Plumbing Pathogens” c. cikkének összefoglalását fordítottam le: Úgy becsülik, hogy egyedül az Amerikai Egyesült Államokban a víz eredetű patogének, mint amilyen a Legionella pneumophila, a Mycobacterium avium és a Pseudomonas aeruginosa által okozott megbetegedések kezelése 500 millió dollárba kerül éves szinten. 2001 és … Olvass tovább Opportunista víz eredetű patogének közös jellemzői
Idén is lesz KUTATÓK ÉJSZAKÁJA, méghozzá 2016. SZEPTEMBER 30-án! Az idei évben először 16 és 22 óra között az Országos Közegészségügyi Központ Vízhigiénés osztályának (1097 Budapest, Nagyvárad tér 2. A. épület, Labor) laboratóriuma is megtekinthető a rendezvény keretein belül. Az érdeklődők megnézhetik, hogyan zajlanak a vízvizsgálatok, bepillanthatnak a mobillaboratóriumba, megismerkedhetnek a vízben élő baktériumokkal és … Olvass tovább Szeretné a saját szemével látni, mi van a vízben?
Nem friss sajtóanyag, de úgy vélem, még mindig erősen aktuális az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2013. júliusában kiadott sajtóközleménye: „Egy átlagos napon az európai kórházakban minden 18. beteget egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés miatt kezelnek” Stockholm, 2013. július Az ECDC a napokban közölte az első, európai kórházakban végzett, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatait, illetve az … Olvass tovább Egy átlagos napon az európai kórházakban minden 18. beteget egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés miatt kezelnek
Meglehetősen baktériumfóbiás társadalommá lettünk antibakteriális szappanjainkkal, kézszárító készülékeinkkel, automatikus vízcsapjainkkal és öntisztító WC-inkkel – mindezek arra szolgálnak, hogy lehetőleg szerint ne kerüljünk kapcsolatba a betegséget okozó mikróbákkal. Kiderült azonban, hogy ezek közül az egyik stratégia valójában nagyobb baktériumexpozíciónak tesz ki minket, mint a hagyományos megoldás. A Johns Hopkins kórház kutatói kétféle vízcsapot hasonlítottak össze: a … Olvass tovább Kórházi hagyományos és automata vízcsapok hatása a vízminőségre
Mi a „szürkevíz”? Mire használhatom? Szürkevíznek nevezzük mindazon háztartásban keletkező, fekáliát nem tartalmazó szennyvizet, amely összegyűjtve tisztítás nélkül WC öblítésre, tisztítva takarításra vagy öntözésre használható fel. Az összegyűjtött víz 24 óránál tovább nem tárolható, mivel ennyi idő alatt a baktériumok kockázatos mértékben elszaporodhatnak. Háztartásból keletkező, fekáliát nem tartalmazó szennyvíz (például: mosás, fürdés) gyűjtése és felhasználása … Olvass tovább Szürkevízről, csapadékvízről általában
A fogászati kezelőegységekben a kezeléshez használt kézidarabok vízhűtését, valamint a szájöblítő vizet beépített vízrendszer biztosítja, amely több méteres, kis átmérőjű műanyag vezetékből áll. A nagy felület-térfogat arány, a műanyagból kioldódó és a vízben jelenlevő tápanyagok, és a temperált hőmérséklet kedvező feltételeket jelentenek a biofilm kialakuláshoz, amelyet tovább súlyosbít a rendszertelen használatból adódóan pangó vízterek jelenléte. … Olvass tovább Fogászati vízrendszerek bakteriális szennyezettsége
A hidrogén-peroxid engedélyezett biocid hatóanyag, amelyet számos termékben használnak. Leginkább felületek fertőtlenítésére alkalmazzák, de elterjedt vízfertőtlenítő szerként is, ivó- és uszodavízben egyaránt. Vízkezelésben nagy előnye, hogy a klór alapú fertőtlenítő szerekkel szemben a normál adagolási tartományban nem keletkezik egészségre káros, illetve kellemetlen szagú melléktermék. Hátránya, hogy önmagában csak helyi fertőtlenítőszerként lehet alkalmazni, mert a vízben … Olvass tovább Az OKI tájékoztatója a hidrogén-peroxid vízfertőtlenítésben való felhasználásáról
Az atipusos tüdőgyulladásokról a Webbeteg oldalán Dr. Nagy László, infektológus többek között a következőket írta (2013.03.08): „Az otthon szerzett pneumóniákat (tüdőgyulladásokat) klinikai lefolyásuk alapján két csoportra, típusos és atípusos pneumóniákra oszthatjuk. A két forma között – a klinikai lefolyást, a laboratóriumi és radiológiai tüneteket, illetve a kórokozók sajátosságait illetően – számos eltérés észlelhető. A típusos … Olvass tovább Az atipusos tüdőgyulladások
Egy egy hónapos újszülött halt meg Texasban, az Amerikai Egyesült Államokban, 2014-ben fűtött kádban való megszületését követően. Kóroki ágensként a legionárius megbetegedések legnagyobb arányával összefüggésbe hozott Legionella pneumophila 1-es szerotípusát azonosították. Ez volt az első vízben szüléssel összefüggő eset az Amerikai Egyesült Államokban, hasonló eseteket azonban Európában (Egyesült Királyság, Franciaország) már korábban is leírtak. Az … Olvass tovább Újszülött halt meg legionárius betegségben kádban szülés után
A magyar szerzők által jegyzett, de angol nyelven elérhető cikk összefoglalja a medencés fürdők jelentette mikrobiális kockázatot tudományos közlemények áttekintésével. A mikroorganizmusokat a fertőzés útja és módja, a túlélési és növekedési stratégiájuk, illetve a medencés fürdők szempontjából jelentős tulajdonságaik alapján csoportosítja. „The risk of contracting infectious diseases in public swimming pools. A review.” Angol nyelvű … Olvass tovább Közfürdők és a fertőző betegségek
Bár a szökőkutakat eredetileg nem fürdésre tervezték, főleg a nyári kánikulák idején az emberek szeretnének felüdülést keresni a szökőkutak vizében. Ha a szökőkutak vize szennyeződik, és nem gondoskodnak a megfelelő tisztításról, fertőtlenítésről, illetve ha a szökőkút nem üzemel folyamatosan, a kút belső felszínén olyan élőbevonat alakul ki, amit a hagyományos tisztítási technológiával nehéz eltávolítani. A … Olvass tovább A szökőkutak vize és a legionellák