Az emberi szervezet antibiotikumainak megismerése segíthet a szuperbaktériumok leküzdésében

Szokásommal ellentétben most egy kicsit más témából hozok egy érdekességet, de természetesen megmaradok a baktériumoknál. Az RTL Klub híradójának 2018. december 18-i adása a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában dolgozó Pál Csaba laboratóriumának komoly tudományos eredményeiről számolt be. A sajtóhír apropóját az adta, hogy előző napon, 2018. december 17-én jelent meg kutatásuk eredménye a … Olvass tovább Az emberi szervezet antibiotikumainak megismerése segíthet a szuperbaktériumok leküzdésében

Miért jelent egyik ország tízszer annyi megbetegedést, mint a másik?

A minap hoztam az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ legújabb statisztikáit a legionárius betegség előfordulási gyakoriságával kapcsolatban. A jelentés leírja, hogy 2016-ban is – az előző évekhez hasonlóan – négy ország (Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) adta a jelentett legionárius betegség eseteinek 69 %-át. Az összefoglaló írása közben felmerült bennem az a kérdés, hogy a … Olvass tovább Miért jelent egyik ország tízszer annyi megbetegedést, mint a másik?

Tenyésztésbe nem vonható legionellák jelentette egészségkockázat

Ismét a kezembe akadt egy érdekes összefoglaló tudományos munka, ún. review a neves Water Research folyóiratban a VBNC* legionellákról, azaz az olyan Legionella baktériumokról, amelyek életképesek ugyan, de tenyésztésbe nem vonhatók. A cikk részletesen tárgyalja azt, hogy milyen hatásokra kerül a baktérium ebbe az ún. VBNC állapotba, ismerteti a VBNC legionellák különböző kimutatási módjait és … Olvass tovább Tenyésztésbe nem vonható legionellák jelentette egészségkockázat

Legionella azonosítási és tipizálási módszerek

Ezen a héten csak pár mondat a Legionella baktérium azonosításáról. A klinikai gyakorlatban egyértelműen a vizelet antigén alapú azonosítás a legelterjedtebb módja a legionárius betegség felismerésének. A módszer számos előnye mellett egyik komoly hátránya, hogy csak a Legionella pneumophila faj 1-es szerotípusát ismeri fel. Tény, hogy ezen szerotípus okozza a legionárius megbetegedések döntő többségét, de … Olvass tovább Legionella azonosítási és tipizálási módszerek

A nagy zuhanyfej projekt

A The New Yorker c. újság december 8-i számában figyeltem fel arra, hogy az amerikai bizonyos Rob Dunn laboratóriuma (Észak Karolinai Állami Egyetem) egy különös kutatást indított a “Showerhead Microbiome Project” címmel. A kutatás lényege, hogy változatos típusú és földrajzi elhelyezkedésű zuhanyfejekből vesznek/vetetnek kontrollált körülmények között biofilmmintát és elemzik kül. molekuláris biológiai módszerekkel. Reménykedtem, hogy … Olvass tovább A nagy zuhanyfej projekt

Milyen gyakori a legionárius betegség?

Mire ez a nagy felhajtás ezzel kapcsolatban, hogy még rendelet is született a legionárius betegség jelentette kockázat csökkentése érdekében? Miért kell foglalkoznunk a Legionella kockázatcsökkentéssel? Magyarországon a legionárius betegség 1998 óta kötelezően jelentendő. A jelentés megkezdésének közel 20 éve óta a jelentett esetek száma egyetlen évben sem haladta meg a százat. (A jelentett esetszámokról a … Olvass tovább Milyen gyakori a legionárius betegség?

21 kifejezés, amit ismernie kell, ha a legionelláról van szó

A Legionella-rendelet megjelenésével mind szélesebb tömeg találkozik a Legionella baktérium és a legionellózis kérdéskörével. Gyakran azonban egy-egy kifejezés értelmezése gondot okozhat. A teljesség igénye nélkül gyűjtöttem össze pár kifejezést és azok meghatározását. AEROSZOL: a gáznemű közegben nem ülepedő, szabad szemmel nem látható, folyadék vagy szilárd részecskéket (10–500 nanométer) finom eloszlásban tartalmazó diszperz rendszer (forrás: Az … Olvass tovább 21 kifejezés, amit ismernie kell, ha a legionelláról van szó

Megjelent az OEK Legionella módszertani levelének új kiadása

2016. augusztusában megjelent az Országos Epidemiológiai Központ Módszertani levele a Legionárius Betegségről és Megelőzéséről 2. bővített kiadása az Országos Közegészségügyi Központ közreműködésével. „A Módszertani levél annak érdekében kerül kiadásra, hogy valamennyi orvosnak és járványügyi szakembernek komplex ismeretanyag álljon a rendelkezésére a legionárius betegségre és a megelőzés érdekében szükséges teendőkre vonatkozóan. A Módszertani levélben ismertetésre kerülnek … Olvass tovább Megjelent az OEK Legionella módszertani levelének új kiadása

Szeretné a saját szemével látni, mi van a vízben?

Idén is lesz KUTATÓK ÉJSZAKÁJA, méghozzá 2016. SZEPTEMBER 30-án! Az idei évben először 16 és 22 óra között az Országos Közegészségügyi Központ Vízhigiénés osztályának (1097 Budapest, Nagyvárad tér 2. A. épület, Labor) laboratóriuma is megtekinthető a rendezvény keretein belül. Az érdeklődők megnézhetik, hogyan zajlanak a vízvizsgálatok, bepillanthatnak a mobillaboratóriumba, megismerkedhetnek a vízben élő baktériumokkal és … Olvass tovább Szeretné a saját szemével látni, mi van a vízben?

Legionella kockázatbecslés a fogászatokban

Egy évvel ezelőtti blogbejegyzésünk beszámolt arról, hogy egy magyar tanulmányban fogászati kezelőegységek vízminőségét vizsgálták. A beszámoló szerint Legionella a hálózati minták 40%-ából, és a kezelőegységek negyedéből volt kimutatható. Bár a desztillált vízzel üzemeltetett rendszerekből Legionella nem volt kimutatható, az összes telepszámban nem volt eltérés a desztillált vizes és a hálózati vízről ellátott egységek között. Ezidáig … Olvass tovább Legionella kockázatbecslés a fogászatokban

40 éve zajlott az első feltárt legionárius betegség járvány

Ma 40 éve, 1976. július 27-én, 3 nappal azután, hogy az Amerikai Legionáriusok éves háromnapos rendezvénye véget ért a philadelphiai Bellevue-Stratford Hotelben, Ray Brennan, az amerikai légierő 61 éves nyugalmazott kapitánya otthonában meghalt szívinfarktusban. Július 30-án egy másik legionárius, a 60 éves Frank Aveni halt meg szintén hirtelen szívmegállásban és a konferencia három másik résztvevője … Olvass tovább 40 éve zajlott az első feltárt legionárius betegség járvány

VBNC Legionellák – Mekkora a veszély?

Ez év februárjában jelent meg a neves Water Research című tudományos folyóiratban egy összefoglaló írás a tenyésztésbe nem vonható legionellák kimutatásáról és közegészségügyi jelentőségéről. Mivel a legionellák jó része nem, vagy csak igen nehezen vonható tenyésztésbe, szakmai körökben időről időre felmerül a kérdés, a hagyományos tenyésztés alapú módszerekkel meghatározott Legionella csíraszámmal nem csak a jéghegy … Olvass tovább VBNC Legionellák – Mekkora a veszély?

Beltéri levegő Legionella szennyezettsége: egy olasz tanulmány előzetes eredményei

Célkitűzés: Egy standardizált módszer kidolgozása a levegő Legionella szennyezettségének értékeléséhez. Módszer: Különböző kórházak olyan fürdőszobáit választották ki a vizsgálathoz, amelyekben a hálózati víz Legionella csíraszáma meghaladta a 1000 TKE/l-es értéket. A levegőmintavétel aktív (Surface Air System, SAS) és passzív (Index of Microbial Air, IMA) mintavétellel történt nyolc órás időintervallumban, 1 méteres magasságban, és 50 cm … Olvass tovább Beltéri levegő Legionella szennyezettsége: egy olasz tanulmány előzetes eredményei

Egy átlagos napon az európai kórházakban minden 18. beteget egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés miatt kezelnek

Nem friss sajtóanyag, de úgy vélem, még mindig erősen aktuális az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2013. júliusában kiadott sajtóközleménye: „Egy átlagos napon az európai kórházakban minden 18. beteget egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés miatt kezelnek” Stockholm, 2013. július Az ECDC a napokban közölte az első, európai kórházakban végzett, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatait, illetve az … Olvass tovább Egy átlagos napon az európai kórházakban minden 18. beteget egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés miatt kezelnek

Legionárius betegség: BNO10: A48.1

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről, 1. számú melléklete a következőképpen rendelkezik a Legionárius betegségről Legionárius betegség, BNO10: A48.1 1. Kórokozó: Különböző legionella fajok. 2. Teendők a beteggel 2.1. Jelentés: Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető és a megerősített eset. Egy megbetegedést csak egyszer kell bejelenteni. Az … Olvass tovább Legionárius betegség: BNO10: A48.1

Újabb járvány Portugáliában

A Portugál News Online szerint alig 10 hónappal a nagyméretű, 14 ember halálát is okozó portugál legionárius betegség járvány után újra tömeges megbetegedést okozott az országban a Legionella baktérium. Kedden a népegészségügyi hatóság megerősítette, hogy 16 embernél mutatták ki a Legionella baktériumot, közülük ötöt kórházba szállítottak a legionárius betegség kezelésére. Az illetékes népegészségügyi hatóság járványügyi … Olvass tovább Újabb járvány Portugáliában

Idézetek Legionárius betegség túlélőitől

Egy amerikai legionellával kapcsolatos blogon olvastam az alábbi idézeteket legionárius betegség túlélőitől. Igazán megrendítő egy csokorban olvasni őket, főleg úgy, hogy a legnagyobb részük a vizes rendszerek üzemeltetőinek odafigyelésével feltételezhetően megelőzhető lett volna. „Május 4-én elaltattak. Ekkor már alig tudtam lélegezni. Nagyjából ennyi, amire emlékszem. Június 3-án ébredtem fel. A feleségem beszámolója szerint elég rosszul … Olvass tovább Idézetek Legionárius betegség túlélőitől

Vége a new yorki legionárius betegség járványnak. Azonosították a fertőzés forrását.

New York Város Egészségügyi Hatóságának sajtóközleménye szerint a new yorki (Dél-Bronx) Legionárius betegség járvány során azonosították a megbetegedést okozó Legionella törzs eredetét. A járvány véget ért. Az Opera House Hotel hűtőtornyából vett vízmintákból kitenyészett Legionella törzsek megegyeztek több betegből izolált törzsekkel. Az érintett terület minden egyéb hűtőtornyához hasonlóan szálloda hűtőtornyának fertőtlenítése is megtörént. A járvánnyal … Olvass tovább Vége a new yorki legionárius betegség járványnak. Azonosították a fertőzés forrását.

Legionella – diagnosztikai és környezetegészségügyi kihívás

A Legionellaceae baktériumcsalád első tagja az 1976-os philadelphia-i American Legion összejövetel során kialakult tüdőgyulladás-járvány kórokozójaként került felfedezésre, és magáról az összejövetelről kapta a baktérium család a nevét. A csoport legismertebb tagja a Legionella pneumophila (LP), mely az emberen jelentkező Legionellacea család tagjai által okozott betegségek 95%-ért tehető felelőssé. Jelenleg a csoport több mint 50 genetikailag … Olvass tovább Legionella – diagnosztikai és környezetegészségügyi kihívás

Mikrobiológiai diagnosztika – hol tartunk 2015-ben?

„Az infekciós kórképek mikrobiológiai diagnosztikája forradalmi változásokon megy át. A cél a kórokozó kimutatása és az antimikrobás szerrel szembeni rezisztencia mielőbbi meghatározása, az empirikus terápia célzottá tétele. A ma már rutinszerűen alkalmazható nukleinsav- vagy proteinalapú, sok esetben automatizált molekuláris módszerek nemcsak érzékenyebb kórokozó-kimutatást tesznek lehetővé, hanem számos esetben jelentősen csökkentik a leletátfutási időt. Kérdés, hogy … Olvass tovább Mikrobiológiai diagnosztika – hol tartunk 2015-ben?