A négyévente megrendezésre kerülő nagyszabású Legionella nemzetközi konferencia az idei évben Rómában lesz 2017. szeptember 26 és 30 között (4 éve Ausztrália, 8 éve Franciaország adott helyet számára). Részleteket itt olvashat: http://www.legionella2017.com/en/ Mi sajnos ezt a rendezvényt idén kihagyjuk, de reméljük, négy év múlva már ott lesz a helyünk!
A 2016. januárban kelt blogbejegyzés kiegészítése: A mai napon, 2017. május 25-én, a Magyar Hidrológiai Társaság Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíjat adományozott dr. Barna Zsófia és kollegái, dr. Kádár Mihály, Kálmán Emese, Róka Eszter, Szax Anita és dr. Vargha Márta részére a „Legionella prevalence and risk of legionellosis in Hungarian Hospitals” c. 2015-ben megjelent tudományos munkájukért. … Olvass tovább Helyzetkép a hazai kórházi vízhálózatok Legionella szennyezettségéről
Az Amerikai Egyesült Államokban a 2015. nyarán lezajlott nagy new yorki legionárius betegség járvány óta a nedves hűtőtornyok Legionella szennyezettsége még mindig az érdeklődés középpontjában áll. [1hivatkozas] És nem véletlenül… A hűtőtornyok 84%-a ugyanis fertőzött egy kutatás szerint! Az Egyesült Államok Járványügyi Hivatala (CDC) által nyilvánosságra hozta annak a kutatásnak az eredményét, amin keretein belül … Olvass tovább A hűtőtornyok 84%-a fertőzött egy kutatás szerint!
A közműves vízellátás által szolgáltatott ivóvíz tartalmazhat legionellákat, a baktérium nagyon kis csíraszámban jelen lehet. Ezen alacsony koncentráció azonban önmagában nem jelent különösebb kockázatot, csak abban az esetben, ha a baktériumok a számukra kedvező körülmények között a rendszer egyes helyein (jellemzően az épületen belül) elszaporodnak. A fémfeldolgozó gépek vízutánpótlása általában ivóvízhálózatról biztosított. Egyes esetekben a … Olvass tovább Fémipari hűtő-kenő folyadék jelentette Legionella kockázat
Nagyon sokszor kapom/kapjuk azt a kritikát, amikor egy-egy beszélgetés során szóbakerül, hogy én magam is részt vettem a „Legionella-rendelet” és a rendelet által hivatkozott Módszertani útmutató megalkotásában, hogy nem gondoltunk bele, micsoda költséget ró/róhat ez az üzemeltetőre. De, belegondoltunk. Néha elég egy kis odafigyelés, egy kis „Legionella-tudatos” gondolkodás, de vannak olyan létesítmények, amelyek üzemeltetőitől valóban … Olvass tovább Pályázati lehetőség: Betegbiztonság növelését célzó infrastrukturális fejlesztések
Nosocomiális legionárius megbetegedés esetén a beteg a betegség kezdetét megelőző 10 napban folyamatosan (bizonyosan nosocomiális) vagy 2-9 napon belül (feltételezhetően nosocomiális) fekvő- vagy járóbetegként egészségügyi intézményben tartózkodott és expozíciónak volt kitéve. Annak ellenére, hogy a nosocomiális esetek a jelentett megbetegedések csak kis százalékát teszik ki – 2007 és 2013 között Európában 6,2-9,5 % – a … Olvass tovább A nosocomiális legionárius betegség epidemiológiája
Kedves Olvasó! A minap egy legionellával és az új rendelettel foglalkozó cikk kapcsán merült fel bennem az a kérdés, hogy ki és mit tudhat az ún. légiós betegségről. Tisztelettel kérem ezért a kedves Olvasókat, szánjanak két percet az idejükből a kérdőív kitöltésére, cserében megígérem, hogy az oldalon a közeljövőben részletesen beszámolok a mini-felmérés eredményéről. A … Olvass tovább Kétperces kérdőív kitöltésére kérném a kedves Olvasót!
Ezen a héten csak pár mondat a Legionella baktérium azonosításáról. A klinikai gyakorlatban egyértelműen a vizelet antigén alapú azonosítás a legelterjedtebb módja a legionárius betegség felismerésének. A módszer számos előnye mellett egyik komoly hátránya, hogy csak a Legionella pneumophila faj 1-es szerotípusát ismeri fel. Tény, hogy ezen szerotípus okozza a legionárius megbetegedések döntő többségét, de … Olvass tovább Legionella azonosítási és tipizálási módszerek
Az előző cikkben a témához kapcsolódó doktori értekezésem téziseit soroltam fel, most nézzük, milyen következtetések kerültek meghatározása a munka eredményeképpen! [1hivatkozas] „Magyarországon még szakmai körökben is kevéssé ismert, hogy a legionellák az épített vizes környezetben széles körben előfordulnak és a legionárius betegség is jellemzően csak mint a „klíma-betegség” terjedt el a köztudatban. Nemzetközi tapasztalat az … Olvass tovább Legionella előfordulása hazai vízhálózatokban – doktori értekezés következtetései
A 2016. nyarán megvédett doktori értekezésem téziseit szeretném ebben a blogcikkben megosztani Önökkel. A hazai vízhálózatok komoly Legionella kolonizáltsága, úgy gondolom némiképp alátámasztják a kockázatbecslési és -kezelési kötelezettség szükségességét. Közép-Európában elsőként végeztünk kiterjedt hálózati víz Legionella prevalencia felmérést, amely léptékében világszinten is élvonalba tartozik. A legtöbb hasonló vizsgálattal ellentétben nem korlátoztuk a vizsgálatokat egy-egy épülettípusra, … Olvass tovább Legionella előfordulás magyarországi vízhálózatokban – doktori értekezés tézisek
Sűrű évet tudhat maga mögött a Legionellakontroll.hu oldal is. A 2015. első negyedévében kizárólag tájékoztató céllal létrejött oldalnak 2016. december 31-én több mint hatszor annyi hírlevél-feliratkozója volt, mint ugyanazon év első napján. A feliratkozók köre változatos, de jellemzően üzemeltetők és hatósági munkatársak érdeklődnek az írások iránt. Az oldal jelenlegi 102 blogbejegyzéséből 31 született tavaly. Törekedtünk … Olvass tovább Mi történt 2016-ban a Legionellakontroll.hu háza táján? rövid évértékelés
A tavalyi év utolsó napjaiban, ha minimálisan is, de változott a Legionella rendelet. A 44/2016. (XII. 28.) EMMI rendelet 65. § kimondja, hogy „A Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet 2. § g) pontjában az „az f) pont” szövegrész helyébe az „a nedves … Olvass tovább Minimálisan, de változott a Legionella rendelet
Jogszabályi kötelezettségének eleget téve már nyilvánosságra hozta az Országos Közegészségügyi Központ az ún. Legionella rendelet által hivatkozott Módszertani levél 2017-es, 2. kiadását, amely ingyenesen elérhető az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Igazgatóságának holnapján. A dokumentum részletesebben ír arról, kire is vonatkozik a Rendelet, mik az üzemeltetők feladatai es kötelezettségei. Az első kiadáshoz képest jobban kifejti … Olvass tovább Megjelent az OKK új módszertani levele a Legionella kockázatértékelésről
A legionárius betegséget is okozó baktériumot azonosították a máltai parlament épületének két zuhanyzójából.A vizsgálati eredmények ismeretében a parlament szóvivőjének és az ellenzék vezetőjének saját zuhanyzóját is lezárták a hatóságok. A szóvivő a nyilatkozatában kiemelte, hogy „a probléma egy konkrét vezetékre korlátozódik, amelyik a szóvivő és az ellenzéki vezető, Dr. Busuttil zuhanyzóját táplálja.” A múlt hónapban … Olvass tovább Legionella a parlamenti zuhanyzóban
Frissítés: a jelentkezés lezárult. A nagy sikerre való tekintettel az Országos Közegészségügyi Központ 2017. január 31-én megrendezi újra a Legionella kockázatértékelési képzését. A program megegyezik az I. képzés tematikájával, azzal a különbséggel, hogy az előadók az I. képzés tapasztalatait beültetik az előadásaikba. Én magam ezúttal is a kockázatértékelés folyamatáról és magáról a kockázatbecslésről általánosságban … Olvass tovább Elindult a jelentkezés a II. Legionella kockázatértékelés képzésre
A The New Yorker c. újság december 8-i számában figyeltem fel arra, hogy az amerikai bizonyos Rob Dunn laboratóriuma (Észak Karolinai Állami Egyetem) egy különös kutatást indított a “Showerhead Microbiome Project” címmel. A kutatás lényege, hogy változatos típusú és földrajzi elhelyezkedésű zuhanyfejekből vesznek/vetetnek kontrollált körülmények között biofilmmintát és elemzik kül. molekuláris biológiai módszerekkel. Reménykedtem, hogy … Olvass tovább A nagy zuhanyfej projekt
Mire ez a nagy felhajtás ezzel kapcsolatban, hogy még rendelet is született a legionárius betegség jelentette kockázat csökkentése érdekében? Miért kell foglalkoznunk a Legionella kockázatcsökkentéssel? Magyarországon a legionárius betegség 1998 óta kötelezően jelentendő. A jelentés megkezdésének közel 20 éve óta a jelentett esetek száma egyetlen évben sem haladta meg a százat. (A jelentett esetszámokról a … Olvass tovább Milyen gyakori a legionárius betegség?
A nagy érdeklődésre való tekintettel az Országos Közegészségügyi Központ 2017. január 31-én megrendezi II. Legionella kockázatértékelés képzését. A rendezvény helyszíne ismét az OKK Fodor József előadóterme lesz (1096 Bp. Nagyvárad tér 2.) A rendezvény tematikája várhatóan hasonló lesz, mint az előző alkalomé volt, amelyről és a nap tapasztalatairól egy blogbejegyzésben beszámoltam már korábban. [1hivatkozas] A … Olvass tovább Január 31: II. Legionella kockázatértékelés képzés
Kivételesen kis személyes megjegyzéssel kezdeném a mai bejegyzést. Most történt velem először életemben, hogy egy tudományos cikket olvasva végig a könnyeimmel küszködtem. Az elejétől a végéig. Hogy miért? Azért, mert ilyen esetnek sem 2008-ban Cipruson, sem sehol a világon nem szabadna történnie. A cikk összefoglalója: Háttér: Ezidáig csak elszigetelt eseteket írtak le újszülötteket érintő legionellózis … Olvass tovább Párásító okozta járvány újszülöttosztályon
November 9-én sikeresen lezajlott az Országos Közegészségügyi Központ szervezésében az 1. Legionella Kockázatértékelés Képzés. A bevezető előadásban Dr. Vargha Márta osztályvezető mutatta be a Legionella baktériumot és az általa jelentett egészségkockázatot és ismertette a legfrissebb járványügyi adatokat (hazai előfordulási gyakoriság, nagyobb járványok stb.). Dr. Vargha Márta előadásának második felében a Legionella rendeletet ismertette és próbálta … Olvass tovább November 9-én sikeresen lezajlott az 1. Legionella Kockázatértékelés Képzés